Polgárháború (NMK #40)

Egy csapat zöldfülű hős okozta tragikus szerencsétlenség nyomán a kormányzat egy olyan törvényt léptet életbe, amely minden jelmezest a valódi kilétének felfedésére kényszerít. Míg egyesek azonnal alávetik magukat a határozatnak, mások elfogadhatatlannak tartják azt. A szuperhőstársadalom kettéválik, egykori barátok ugranak egymásnak, frontvonalak alakulnak ki… és a döntéseik nyomán a Marvel világa mindörökre teljesen felfordul.

A gyűjtemény a Civil War 1-7. számát tartalmazza.

Előszó:

A Marvel világának hősei nem mindig békében ügyködnek egymás oldalán. A jelmezes bajnokok közötti összetűzések kifejezetten gyakorinak számítottak a kezdeti időszakban. Igaz, ezek többnyire egy félreértésből vagy egy szuperbűnöző ügyeskedéséből fakadtak, és a füzet végére a szembenállásból jobbára összefogás lett. Ám attól még eléggé köznapiak voltak.
A XXI. század elejére ez a múlt ködébe veszett. Ugyan akadtak összezörrenések, de ezek ritkává váltak. A színfalak mögött a marvelesek úgy érezték, hogy a hőseik picit túl haverkodóvá váltak. Valahogy fel kellett rázniuk a színt, hogy kiszámíthatatlanabbá tegyék az eseményeket, ezért a gárda az évek során egy sor földindulást készített elő a saját világukban, amelyek közül a Polgárháború volt a legnagyobb hatású és a leginkább megosztó.
A minisorozat szó szerint kettéválasztotta a Marvel-univerzumot: két eltérő eszmeiségű hőscsapat küzdött a saját igazáért. Az esemény minden szegletbe beszivárgott, minden sorozatnak volt valami csatlakozó története. A rajongók körében a várakozás már az első füzet megjelenése előtt szinte hisztériaszerűvé fokozódott. Mindenki úgy érezte, hogy ez az esemény felrúgja az egyensúlyt, alaposan megváltoztatja a játékszabályokat a Marvel hőseinél. Sőt, egyes következmények egészen a köznapi hírügynökségekig eljutottak, ami csak tovább növelte a kiadvány hírnevét és az egekbe szöktette a népszerűségét. Annyira, hogy a Polgárháború messze a Marvel legtöbb példányban eladott története a századforduló óta, amelyet több nyelven és formátumban jelentettek meg, mint bármit, amit a kiadó 2000 óta megjelentetett.
A Polgárháború a Marvel teljes következő évtizedét meghatározta. Minden, ami előtte jelent meg, olybá tűnt, hogy egyenesen ebbe vezetne, a következményei mellett pedig minden eltörpült. Mark Millar és Steve McNiven alkotása átalakította a Marvel-univerzumot és bevezette azt a XXI. századba. A por elültével látványosan megváltozott minden… és nem úgy nézett ki, hogy egyhamar visszaáll a régi
kerékvágásba.

Előzmények:

Nemrégiben egy sor esemény megroppantotta a szuperhősökbe vetett bizalmat. Nick Fury engedély nélküli titkos háborúja egy olyan megtorlássorozatot indított el Manhattanben, amely számos civil áldozattal járt. Las Vegasban Hulk minden eddigit elhomályosító tombolásába 26-an haltak bele.
A negatív hozzáállás a mutánsokat is utolérte. Miután a Skarlát Boszorkány az M-napon a 99,99%-ukat megfosztotta a képességétől, a mutánsellenes hisztéria példátlan magasságokba emelkedett. A megmaradt 198 mutáns a Xavier-intézetbe költözött, ahol egy szövetségi Őr osztag felügyel a biztonságukra.
Eközben úgy tűnik, hogy a világ egyik legnépszerűbb hőse, az asgardi Thor magára hagyta a bolygót – senki sem tudja, hogy valójában beköszöntött a Ragnarök, az északi istenek megjövendölt utolsó ütközete, amely eltörölte őket a Föld színéről. Thor lelke most a társaival együtt egy időn és téren kívüli síkon szunnyad, hogy onnan térjen vissza, amint újból eljön az ő pillanata.
Miután Pókember csatlakozott az Új Bosszú Angyalaihoz, Peter Parker és Tony Stark szoros barátságot kötött. Tony még egy új pókjelmezt is épített, amiben a rövid távú kommunikációs felszerelés mellett helyett kapott három mechanikus kar és egy siklóalkalmatosság is.
Ugyanakkor Tony Stark a Szenátusba is magával vitte Petert, hogy ott részt vegyenek a tervezett szuperhumán regisztrációs törvény előzetes meghallgatásán. Ebben a törvényben köteleznék a hősöket
a valós kilétük regisztrálására, melyet egy kötelező felmérés és kiképzés követne. Csakhogy a Titánember Tony Stark elleni merénylete megszakítja a meghallgatást. Peter Pókemberként lekapcsolja a páncélos rendbontót, miközben bebizonyítja, hogy a titkos személyazonosság létfontosságú a köpenyes társadalomnak. Ezzel ugyan sikerült leszavaztatniuk a törvénytervezetet, ám Stark szerint
legszebb esetben is csak hónapokat nyertek vele, mert csak idő kérdése, hogy történjen valami, amitől az átmegy a Szenátuson.

Előzetes:

Facebook Hozzászólások