Másnap – Első vélemények

A Hungarocomixra jelenik meg munkatársunk, Lénárd László legújabb képregénye, a Másnap – Felejtés országa. Néhány szakmabélinek lehetősége nyílt elolvasni a füzetet a hivatalos megjelenés előtt, ők a következőket mondták róla:

Simon István (Pesti Könyv Kiadó):

Színvonalas kiadvány. Követhető a történet. Gratulálok!

Farkas Dávid (kilencedik.hu):

Kétszer is elolvastam, tetszett. Egyértelmű feloldás hiányában számomra tipikusan olyan, amin érdemes még rágódni, napokig is, többször elővenni, hogy formálódjon a dolog.

A felejtés országa címről nekem elsőre, ismeretlenül az ugrott be, ami most megy nálunk, az országban, hogy a problémamegoldás helyett a szőnyeg alá söpörjük a dolgokat, inkább elfelejtjük a gondokat, hogy ha nem látjuk, akkor az nincs is, azzal nem kell foglalkozni. Ilyen például a hajléktalanok, vagy épp az elvándorló magyarok ügye, szép lassan kiürül az ország. Erre a képregényben is üres az utca, az aluljáró, tömeget csak egy panelen látni (egy boltban azt hiszem), illetve a padon futnak még össze ketten (magukkal), ekkor kicsit igazolva is éreztem az első gondolatomat. Aztán persze árnyalódott, sőt bonyolódott is a dolog, nem ilyen könnyű megfogni a Másnapot, nagyon szép, ízlelgetni kell még.

Ami a rajzot illeti, ez a fotóról “másoló”, fotóra rajzoló dolog szerintem zseniális. Lénárd Lászlóban az tetszik, illetve a képregényeiben az a jó, hogy ötletei vannak dögivel, az pedig egyáltalán nem tántorítja el, hogy nincsenek meg azok a rajzolói képességei, amiket egy átlagos olvasó elvár egy képregényrajzolótól. Sőt! Mindezt a maga javára fordítja, ráadásul nem is először, de talán itt volt, amiben ez a legjobban kiütközött. Nagyon kreatív, kíváncsi leszek a fogadtatásra.

Koska Zoltán (Firka comics, Új képregények, Új új képregények, Titkos társaság, Szekerce és Szemerce stb.):

Jó volt a Másnap. Filmszerűnek éreztem, mondhatni “jól volt vágva”. Kicsit megint csak az “érezni, nem érteni” érzés volt olvasni. Az
olyan részek, mint amikor bemos a főszereplő önmagának és aztán az üres padon “marad a kamera”, vagy este nem látszik az arc a tükörképben, a fehér pontok az idegesebb tekintetben, a Jézus kép a háttérben többletjelentést adnak az egésznek, nem csak egy eseménytelen napot mutat be. Szerintem a rajzok is nagyon jók így, többek, mint fényképmásolatok, átértelmezések már.

Lehet, hogy a szövegek hiánya miatt nehezen lesz értelmezhető vagy átérezhető az egész, és nem tűnhet olyan komplettnek, mint a Semmi. Az
is eszembe jutott, hogy lehetett volna kísérőszöveg valamelyik Lénárd vers, de az lehet modoros lett volna.

Amikor előkerül a macska a fiókból, azon nagyot nevettem, infantilis pillanat volt a szürkeségben. Kíváncsi vagyok a folytatásra.

Facebook Hozzászólások