Marvel filmek: X-men 2

A mutánsok 2003-ban tértek vissza a moziba. Bár a való életben három év telt el, a filmben ez alig több néhány hónapnál. Logan a Xavier professzor által megadott koordinátákra utazik, hogy megtudja ki ő, és honnan jött – hogy aztán semmit ne találjon ott egy elhagyatott romon kívül. Jobb dolga nem révén vissza is tér az X-ekhez, hátha többet megtudhat eredetéről.

Xavieréknek azonban kisebb gondjuk is nagyobb Loganénél. Az amerikai elnökre a Fehér Házban támad rá egy mutáns terrorista. A merényletet épphogy sikerül meghiúsítani, a rejtélyes támadó viszont kicsúszik a testőrök kezéből. Így Xavierre hárul a feladat, hogy megtalálja és kihallgassa a mutánst, és tisztázhassa saját fajtáját a kormány előtt.

Erre annál is nagyobb szükség van, mert az emberek emlékezetében még élénken él a Liberty Island-i incidens. Az eset azonban senkin nem hagyta ott a nyomát jobban, mint Jean Greyen, akit azóta is rémálmok gyötörnek, és sokszor alig bírja uralni képességeit. Nincs ideje azonban elhagyni magát, ugyanis miután a professzor rálel a mutáns merénylőre, Viharral (akit filmes fordításban Ciklonnak hívnak) együtt indul a nyomába, míg Xavier Küklopsszal Magnetót látogatja meg műanyag börtönében, hátha a Mágnesesség Mestere többet tud náluk az esetről. A gyerekeket pedig Logan gondjaira bízzák, hogy valami hasznát is lássák a tüskés természetű férfinak.

Természetesen ekkor csap le rájuk William Stryker ezredes, aki izzó gyűlöletet táplál a mutánsok iránt. A katonai tudóst Bryan Cox játssza, és szerepében méltó riválisa Sir Ian McKellen Magnetójának – nem fröcsög vagy acsarog, minden megnyilvánulásában egy megkeseredett embert látunk. Van oka gyűlölni a mutánsokat, ugyanakkor ez az indíték meglehetősen gyenge lábakon áll, elvégre a saját fiából se lett volna szörnyeteg, ha nem úgy tekint rá alapból. Stryker tehát egy intelligens, de meglehetősen bigott ember, aki sérelmeiért képes egy egész fajt kiirtani.

Az X-men 2 minden szempontból köröket ver elődjére. Míg ott nem sikerült minden karaktert megfelelően mozgatni, és ennek következtében a történet is döccent itt-ott, addig itt mindenkinek megvan a szerepe, és ez által teljes gőzerővel viszik előbbre a filmet. Jean Greytől a merénylő Árnyékon át Jégemberig mindenki hozzáad valamit a filmhez, akkor is, ha a központban továbbra is Logan áll.

John Ottman zenéje jóval egyenletesebb minőségű, mint a néhai Michael Kamené, az effektek fényéveket javultak, a harcokat pedig tisztességesen megkoreografálták, elég csak Logan és Halálcsapás – Stryker jobb keze – összecsapására gondolni. Vannak azért döccenők, így például az, hogy Jégember öccse ráhívja fivérére a rendőrséget, miután megtudja róla, hogy mutáns, elsőre kicsit nagyfalat – azonban nem annyira hihetetlen, mint elsőre tűnik, ha belegondolunk, hogy a melegeket nem ritkán tagadják ki. Lehetne szőrözni egyébként, de kirívó hibák nincsenek, melyeket ne lehetne elnézni.

Itt viszont ki kell térnem arra, ami az első résznél helyhiány miatt kimaradt, nevezetesen, hogy mennyire követi hűen az adaptáció az alapjául szolgáló képregényt? A válasz: nem igazán. Már az első részben fekete bőrruhákra cserélték a rikító jelmezeket, és karaktereket változtattak meg a kapcsolataikkal együtt – elég csak Vadócra gondolni, aki jóval keményebb lány a képregényekben, és ha akad valaki, aki képes pozitívan hatni Magnetóra, akkor az ő. Ennek megfelelően Stryker a képregényben egy katonai háttérrel rendelkező lelkész, amit itt kihagynak, a fia pedig egy olyan mutánson alapul, akinek a képregényben semmi köze hozzá.

Az X-men 2 viszont működik önálló filmként, folytatásként pedig nemcsak továbbviszi az első részben megkezdett szálakat, de minden fronton túl is szárnyalja azt. Így ma is ugyanúgy megállja a helyét, mint egykor.

Stan Lee cameó: Stan Lee ezúttal nem teszi tiszteletét, illetve a franchise-ban még egyszer fogja, a következő részben.