Mark Lawrence: Bolondok hercege

Jalan Kendeth herceg a sokak által rettegett Vörös Királynő unokája, ennek köszönhetően a trón várományosa is, még ha csupán tizedik az öröklési rangsorban. Persze ez a cím csak arra jó, hogy fiatal fruskák tárják szét előtte a lábukat, de igazából Jalan nem is vágyik különösen többre, így elégedett helyzetével. Illetve elégedett lenne, ha nem tartozna tömérdek pénzzel egy kétes alaknak, akit cseppet sem hat meg az üres titulus. Mint mondtam, a Vörös Királynőtől félnek – Jalan hercegtől senki sem tart, ellenkezőleg.

Jalan ugyanis egy üresfejű, léha nőcsábász, aki szeret elmenekülni a gondok elől. Távolról emlékeztet egy másik fantasy antihősre, Joe Abercrombie Az első törvény trilógiájának Jezal dan Lutharjára, azonban egy kicsit több köze van Jack Vance cinikus csirkefogójához, Ravasz Cugelhez, illetve a barokk operák sekélyes és dekadens hőseihez. Ironikus módon Jalan utálja az opera műfaját, és ezen az sem változtat, amikor kis híján ott hagyja a fogát az egyik előadáson.

Jalant ugyanis sokan akarják eltenni láb alól, még többek számára pedig teljesen mindegy, él-e, hal-e. A Vörös Királynő fejébe senki nem lát bele, de az tény, hogy Jalan nem tartozik a kedvenc unokái közé – azt csak sejteni sejthetjük, hogy ő az előbbiekkel szemben talán egy harmadik hozzáállást képvisel, nevezetesen azt, hogy férfit farag ebből a máléból, ha az beledöglik is.

Amikor tehát hősünk a titokzatos Néma Nővér varázslatának köszönhetően kis híján benn ég az operaházban, sorsa visszavonhatatlanul összefonódik egy marcona vikingével, Snorri ver Snagasonéval. Snorri a jég hátán is megél, illetve első sorban ott élne, ha a Holt Király áldásos tevékenységének köszönhetően nem kényszerülne elhagyni otthonát, hogy aztán mégis visszatérjen megmenteni a családját. Ha Jalan számára az élet egy barokk opera, Snorri számára egy viking saga.

Mark Lawrence új trilógiájában visszatér a Széthullott Birodalmának poszt-apokaliptikus fantasy világára. A Bolondok hercege azonban nem a Tövisek császára folytatása, sokkal inkább sidequel, azaz a korábbi trilógiával párhuzamosan játszódó sorozat. Mivel Jalan kis híján összefut Jorggal is, így a történet idejét mi, olvasók is szinte napra pontosan be tudjuk lőni.

A Bolondok hercegéhez ennek ellenére nem szükséges az előző trilógia ismerete, önmagában is élvezhető. Sőt, azok számára is, akik olvasták a Széthullott Birodalmat, és így már előre tudják, mi lesz a világ sorsa. Ez pedig azért lehet, mert a regény elsősorban a két szereplőre és kettejük kapcsolatára összpontosít. Lehet, hogy a világ megmenekül, de ők még bőven otthagyhatják a fogukat.

A Bolondok hercege egy pörgős, fordulatos regény, ami emellett igényesen szórakoztat. Persze a sodró lendületben nagy szerepe van annak az egyszerű ténynek, hogy csupán a főhős fejébe látunk bele, Jalanéba, míg más fantasy-sorozatok temérdek nézőpontkarakterekkel operálnak. Ugyan a Tövisek hercegében is még csak Jorg gondolatait ismerhettük meg, de ezt több idősíkon, míg Jalannak csak a jelen jut. Persze, míg Jorg egy borongó-töprengő, a múltba révedő és a jövőbe tekintő figura, addig Jalan csak a jelennek él, így ez stílszerű is.

Mint említettem, a Bolondok hercege Mark Lawrence új trilógiájának nyitódarabja. Míg más sorozatok ilyenkor még a világot alapozzák, Lawrence ezzel nem bíbelődik, igaz, nincs is rá szüksége, hiszen már ismerős közegben járunk – így mindent a történetre és a karakterekre fordít. A Bolondok hercege az az első rész, amit befejezve szeretnénk kezünkbe venni a folytatásokat – remélhetőleg nem kell sokáig rájuk várnunk.

Pusztai Dániel