Lucky Luke #18: Kedvcsináló, kritika helyett

Lucky Luke naplója, 188X. augusztus 5.

Szép napnak ígérkezik a mai. Szállásom egy első emeleti szoba Pleasant Gulch kisváros szélén. Nagy ablaka a síkságra néz. A kegyes nap a végtelen vonal alól vánszorog fel az égre, mint ahogy lemegy, csak a másik oldalon és fordítva. (És minden ugyanaz fent és lent, kicsiben és nagyban) Már vidáman kotkodálnak a csirkék, bőgnek a tehenek, pattognak a kecskék, tipegnek a kacsák az úsztatóhoz, formálódó tojás a hasukban. Izgalmas hír, ha jól hallottam, a közeli városkában bújt meg a francia Le Pattan. Jolly Jumper még alszik, lassan felébresztem, csak érte kell nyúlnom. Betölti a fél szobát.

laci luke

Illusztráció: ED

Barátságos szoba, elfér benne egy darab lovon kívül egy üres sarok (és az ácsolt plafonon még négy), az ágy, asztal, szék, fonográf. Edison új találmánya. I’m a poor lonesome cowboy… hallgatom és dúdolok. Mély férfihang, Lady Michigan tolmácsolásában recsegve szól az ébresztő blues. Megállok az írásban, elmélázok. Sodrok egy virginiát, és eszembe jut néhány kalandom. Vajon mi várhat még rám? Oly hosszú az élet. A préri közepén egy magányos szikomor áll. Kellene egy társ. Mit szólna hozzá Jolly? Nyalogatná, mint kutya a kisbabát, ha féltékeny?

A Daltonokról egy ideje nem hallottam. Vagy csücsülnek vagy rejtőznek. Eszembe jut Billy, a kölyök. Vajon még mindig olyan rossz a börtönkoszt? Jesse James és Oklahoma Jim? Mi lehet az egykori karavánokkal, melyeket végigkísértem útjukon? A postakocsissal, vendéglőssel, borbéllyal, polgármesterrel? Emez milyen szakadék felé halad, amaz kancsal kezével kit borotvál épp félre, kinek a fekete haját olajozza? Hát ő, vajon a helyén van még valamelyik düledező deszkaváros vezetőjeként? És a kis indián kölyök? Szélhámosok és bolondok, álhercegek és valódiak, öreg dámák és örök témák, görög drámák.

Isten lesújt. Nem kegyelmez. Főleg nem a Vadnyugaton. Ez csak úgy eszembe jutott.

lucky_luke_18_borito

Szép nap lesz ez a mai. A levegőben érezni. Nézem, hogy vonul a felhőkkel a történelem. Közeledik egy újabb kaland, és szétfoszlik, átadja helyét a másiknak, bámulom, hogyan rétegződnek egymáson kis ideig. A felhők mindenre jók, olyan megfoghatatlanok, mint a lovak.

Előérzetem támadt. Indiánokkal álmodtam, cheyenne-ekkel, pipát szívtam és a füstje óriási húszast formázott a fejünk felett. Egy mogorva ezredessel találkoztam egy erődben. Végül, mielőtt felébredtem, keresett valaki a kormánytól. Megbízott, hogy közvetítsem a békét egy perpatvarban. Semmit nem szeretek jobban a békességnél – álmomban is tudják.

Tornázok egyet, felveszem a kalapom, felcsatolom a coltokat. Leviszem az istállóba Jollyt, mintha ott aludt volna, lecsutakolom, és várom, hogy jöjjön egy újabb hosszú kaland után a kínálkozó alkalom, hogy a naplementébe fütyülhessem…

I’m a poor lonesome cowboy…

Lénárd László

Lucky Luke #18: A 20. lovasezred
Szerzők: Morris, René Goscinny
Pesti Könyv, 2013
52 oldal, 1899 Ft

FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK: