kilencedik.hu / KépregényFesztivál / 14MKF / Körhintába zárva

Körhintába zárva

2018. április 27. | |  
Megoszts
Cím: Körhintába zárva
Szerző(k): Kati Kovács
Kiadó: Nero Blanco Comix
Ár: 2800 2000 Ft
Formátum: kötet
Terjedelem: 60 oldal
Megjelenés: 2018.05.13.
Megvásárolható: Közvetlen a kiadótól
Online vásárlás:
Bevásárlólista: Loading

A 14. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválra jelenik meg a magyar származású Kati Kovács Körhintába zárva című kötete a Nero Blanco Comix gondozásában. A szerző jelen lesz a fesztiválon.

A Paprikás rapszódia című képregényével vált hazánkban ismertté, mely 1994-ben jelent meg Finnországban, 2009-ben pedig itthon is, a Nyitott Könyvműhely gondozásában. A Finnországban született, Rómában élő, de magyar gyökerekkel rendelkező képregényalkotó 14 éves kora óta alkot. A helsinki Képzőművészeti Főiskolán tanult, művei megjelentek francia, német, svéd és angol nyelven. Svédországban a legjobb külföldi képregényszerzőnek választották, 1999-ben pedig elnyerte a finn képregénytársaság nagydíját is. Kati Kovács egy rendkívül erős/karakteres stílusú képregényalkotó, aki hosszasan figyeli az embereket, és észreveszi azokat a sötét és furcsa dolgokat, melyeket fel kellene fedeznünk magunkban; különös figyelmet fordít a férfi és nő közötti feszültség ábrázolására is.

A történet főszereplője Arabella, egy átlagosnak aligha nevezhető, temperamentumos, hatalmas termetű háziasszony, aki szörnyen féltékeny hozzá képest picinyke, pszichológia-tanár férjére. Egy nap bizonyítottnak látja, hogy Aaro megcsalja az egyik tanítványával, és úgy dönt, megöli a ribancot. A gyilkosságot követően nem bírja a kérdezősködést, és azonnal beismerő vallomást tesz, így történetünk hátralévő része a börtönben játszódik, ahol Arabella testi és lelki gyötrelmek egész során megy át. Idővel azonban kiderül, hogy hősnőnket nem egy tekintetben elragadta a fantáziája.

Kovács művének központi témája a nőiség élménye és ábrázolása. Szándékosan fordul szembe a férti tekintet (male gaze) hagyományával, amely a képregényekre különösen jellemző. Az általa megrajzolt testek korántsem idealizáltak, hanem olyanok, amilyennek az önmagukkal elégedetlen szereplők látják magukat. A külső tökéletlenség a belső vívódásokat tükrözi, az állandó konfliktusokat a konvencióknak való megfelelés kényszere és az autonóm gondolkodás és viselkedés iránti vágyak között.

Előzetes oldalak:

Kategóriák: