Könyvrendőrséggel küzdenének az olcsó könyvek ellen

És innen csak egy lépésre vannak a képregények? Az Index, megjelenése óta eltávolított cikke…

A könyvkereskedők megszívatnák az olvasókat, ráadásul a kultúra védelmében tennék ezt. Magyarországon kulturális apokalipszis következhet be, de helyette inkább az olvasókkal bánnának el. Készülőben a szabad versenyt megszűntető törvénytervezet, ami nem jó a kiadóknak, az íróknak, az olvasóknak, csak a Librinek, a Líra&Lantnak, de leginkább az Alexandrának. A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete meg szuperhatalomként működő könyvpiaci rendőrség lesz?

A Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete (MKKE) májusban írta meg a könyvpiacot befolyásoló törvénytervezetét, amiről a könyvhét előtt tartottak niylvános vitanapot: a frissen megjelent könyveket 180 napig maximum 10 százalékos kedvezménnyel lehetne értékesíteni, míg az árat a kiadó és a kereskedő közösen határoznák meg.

A tervezet különlegessége, hogy látszólag egy oldalra került az egymást iparági híresztelések szerint annyira nem kedvelő Alexandra, Libri és Líra&Lant, sőt még a MKKE elnöke, Zentai Péter László mögé is felsorakoztak, ami igencsak ritkának mondható. Ennek is megvan az oka: a Librinek 46 boltja, a Líra&Lantnak 25 saját és 45 franchise boltja, míg az Alexandrának 77 könyvesboltja van, ezért az ő helyzetüket biztosíthatja be a szabad verseny megakadályozása azzal, hogy félévig az újdonságok tekintetében nem lenne árverseny, hiszen a folyamatosan növekedő internetes könyvkereskedelem fejlődését ezzel megakadályozhatják. A három nagy kereskedő ugyanis hiába próbálkozik az internetes kereskedelemmel, láthatóan nem ettől várják a közeljövőjük sikereit.

Májusban egy konferencián már jelezte az alexandrás Matyi Dezső, hogy nem lát fantáziát az online piacban, és hogy nem járnak majd jól a kötöttárusítás bevezetésével az internetes értékesítésre építő cégek. A tervezet bevezetésével, a versenyhelyzet részleges megszűntetésével a három nagy könyvkereskedő járna a legjobban, hiszen ők nyomják a legtöbb pénzt új boltok létrehozására. A West Endben a Libri 100 eurós négyzetméteráron bérli a boltot, amit csak magas árrésekkel tudnak visszahozni. Jelenleg egy könyvből 50 százalékot tesz zsebre a könyvkereskedő. Például az interneten árusító Bookline (amely az Index.hu-t is működtető cégcsoport, a Central Media Europe tulajdonában van) ebből könnyedén ad kedvezményt, mert csak két boltot tart el, bár nekik pedig a marketingköltségeik nagyobbak. A Libri igazgató, Szombathelyi Péter szerint ez a tervezet csak egy kis szeletét érinti a könyvkereskedelemnek, mivel a Libriben tavaly eladott 35 ezer címből 5000 tartozott az újdonságok közé. Bár ezek az újdonságok bonyolítják a forgalom jelentős részét.

A bebukó német könyvpiacot követjük

A magyar könyvpiac a német mintát kívánja követni, ahol 18 hónapig nem lehet leszállítani a könyvek árát. A német struktúrában azonban nem alakult ki olyan lehetetlen helyzet, hogy a három legnagyobb könyvpiaci szereplőből kettő egyszerre kiadó, nagy- és kiskereskedő is: a Líra&Lantnak 6 kiadója van (köztük a Magvető, a Corvina, és az Atheaneum) míg az Alexandrának 8 saját kiadója van és 13 másikkal kizárólagos terjesztési szerződése van. Több kiadó szerint ez a könyvpiac alapvető problémája, hiszen így a terjesztők kiadói jelentős árkedvezményekkel adhatnak ki könyveket. Egyébként jelenleg 80 százalékban boltokban vásárolunk könyveket, 20 százalékban az interneten és hipermarketekben, de ez az arány évről-évre változik, ami elriasztja a nagy bolthálózattal rendelkező könyvkereskedőket.

A Gazdasági és Versenyhivatal ellenzi a tervezetet, sőt szerintük a német példa rossz, mert hamarosan bebukik az árkötöttség: egy svájci bíróság hasonló ügyben megállapította, hogy az árrögzítés korlátozza a versenyt, és ez befolyásolhatja a német könyvpiacot is, ahol szintén sokan kételkednek már a rendszer hatékonságát illetően. Angliában 1997-ben már megszűnt az árrögzítés, és az angol versenyhatóság 2008-as jelentése szerint megnőtt az eladott könyvek száma és az újonnan kiadottak száma is.

A pénz, a nyereség és a kulturális javak

A MKKE tervezete és az általunk megkérdezett szakértők is a kulturális javak megőrzése mellett érvelt. Szombathelyi szerint a szabad verseny következtében a könyvkiadók egy részének be kell fejeznie ténykedését, mivel szűk réteget érintő könyvet nem lehet majd gazdaságosan kiadni, csak bestsellert. Emiatt csökkenni fog a könyvesboltokban a választék, ami ellentétes az olvasók, a kiadók, és a terjesztők érdekeivel is. A kulturális apokalipszis víziója során a nagyoknak nem jutott eszébe, hogy esetleg az árrés-politikájukat alakítsák máshogy. A kulturális javak megóvását természetesen az Oktatási Minisztérium is támogatja.

A jól hangzó kulturális értékek védelme mögött egy kemény piaci harc állhat, aminek két célpontja a jelenleg negyedik piaci szereplő, a Bookline és a hipermarketek, akik már a megjelenéskor 20 százalékos árengedményt adnak a könyvre, tudtuk meg az egyik nagy kereskedőtől. Ez a kiadónak és a szerzőnek is jó, hiszen ők kötötten ugyanazt az összeget kapják árengedménytől függetlenül, és a kereskedő is úgy jár jól, minél többet ad el. A hipermarketek jelentős részét az a Sunbooks tölti fel, amelyiket tavaly vásárolt meg a Líra&Lant, ami kiállt a MKKE törvénytervezete mellett. Elsősorban azért, mert a hipermarketekbe célzottan nem könyvet vásárolni mennek az emberek, hanem az éppen aktuális akció miatt, így őket ez a kötött ár nem érinti, legfeljebb drágábban adják a könyveket, amiket így is, úgy is megvesznek. A tervezet viszont csak a kereskedők szempontjait veszi figyelembe.

Az egyik érvük a kisboltok védelme: a kisebb boltok nem tudnak versenyre kelni a nagyok által diktált árversennyel, hiszen ha elkezdenek leárazni, akkor az amúgy is alacsony bevételük tűnik el teljesen. Egy kisbolt a 30-60 százalék között részesülhet a könyv árából, természetesen a kisebb százalék a reális. „Ha az újdonságok nagy árengedménnyel kerülnek piacra megjelenésük pillanatában, akkor a kisebb üzletek lényegében kimaradnak ezek forgalmazásából. Ennek eredményeként számos kis könyvesbolt nem üzemeltethető veszteségek nélkül az adójogszabályok betartása mellett” – mondta a Libri igazgatója, aki 13 üzletközpontban üzemeltet könyvesboltot, amivel nem kis felelőssége van a kisebb könyvesboltok megszűnésébenm, ahogy Matyi Dezső Alexandrája is hasonlóan jár el). A kisebb könyvesboltok, amik Gál Katalin, a Vince kiadó igazgatója, egyben a MKKE alelnöke szerint „olyanok mint a pandák, amiket a kihalás fenyeget”, a túlélésüket várják ettől. Pedig semmi sem garantálja, hogy ugyanolyan áraknál a kisebb boltokba mennek vásárolni, ha más akciókat a nagyoktól ugyanúgy megkapnak. „A kötött ár csak a felszín megkapargatása a többi problémához képest – mondta Gál Katalin.

A nagyok visszaélnek

A tervezet nem tetszik a kiadóknak: az Ulpius-ház igazgatója, Kepets András ellentétben az MKKE vezérrel, úgy látja, hogy „a könyvpiacon szerintünk vannak ennél égetőbb problémák is –sajnos az MKKE nem azokkal foglalkozik.” Ráadásul a kisebb kiadók nem tudnak érdeküknek megfelelően eljárni, mert annyira függnek a nagyoktól. Lehetséges, hogy könyveiket a jelenleg elterjedt bizományi felvásárlás helyett tényleg kénytelenek lesznek előre kifizetni a terjesztők, bár erre még a kiadók sem látnak esélyt a gyakorlatban. Jelenleg az eladott példányok után fizetnek, ráadásul óriási csúszásokkal. Nem egy példát hallottunk arról, hogy egyes nagy terjesztők visszaélnek kvázi-monopolhelyzetükkel, és csak a saját, irreálisnak mondható árrésükkel fogadják be terjesztési rendszerükbe a könyveket.

„Nem egyenlő felek között köttettnek a szerződések, mert visszaélnek az erőfölényükkel” – mondta Gál Katalin, aki szerint nem egészségesen fejlődik a magyar könyvpiac belső struktúrája, ezért van szükség ilyen lépésekre. A tervezet megvalósítását nem látja reálisnak, mert nincsen mögötte országgyűlési vagy kormányzati támogatás, ráadásul Gál szerint a nagyoknak sem érdeke ez.

Könyvrendőrség?

A tervezet legnagyobb nyertese a MKKE lehet, akik hatósági pozícióba kerülhetnek, ők felügyelnék, hogy mindenki betartja-e a szabályokat, senki nem tartozna föléjük, mert civil szervezetként csak az ügyészség jelenthet kontrollt, amely nem vizsgálhatná a tevékenységét.

A MKKE-ben kisebb és nagyobb kiadók vegyesen találhatóak, de a kisebb kiadók vezetői félnek az Alexandrától, nem állnak ki velük szemben, inkább lenyelik a kedvezőtlen árréseket és bekért példányszámokat, mert „ha Matyi megsértődik, akkor lehúzhatjuk a rolót.” Tehát lesz egy MKKE-nk, amelyik retteg az Alexandrától?

A legjobban mégis mi, vásárlók szívtuk meg: ha könyvet akarok venni, csak az érdekel, hogy minél olcsóbban jussak hozzá, a kulturális misszió nem olyan érdekes narratíva, főleg, ha azzal jár, hogy emelkednek a könyvárak. Félévet meg ki fog várni az első akciókig?

valuska lászló 2008.06.13. index.hu