Kilenc mondat: Szeretettel

Első: Hát, kérem szépen, karácsonyi képregény-antológiát szerkeszteni valószínűleg A legnehezebb dolog a világon, ugyanis a karácsonyról már mindenki mindent tud, hallott és látott; beleégett agyába a városában tartott meghitt karácsonyi bazár alaprajza, csakúgy, mint Macaulay Culkin grimaszai.

Második: Éppen ezért nagyon bátor dolognak tartom, hogy a 5Panels megpróbálkozott a lehetetlennel, és egy Mikulás és Coca Cola nélküli karácsonyi kiadványt vizionalizált.

Harmadik: Ámde ennél a “mi ne legyen benne”-víziónál kicsit több kell, azt kell ugyanis látni, hogy mi legyen benne: mi legyen a tartalma, lényege, központi szála az antológiába szerkesztett történeteknek.

Negyedik: Ilyen központi szál lehet(ne) a képregények címeiben is gyakran felbukkanó ajándék, vagy az egész antológia címében is megjelenő szeretet érzése, lehetőség tehát van, vagyis lenne, csak központi szál nincs – másfél hete azon gondolkozom, hogy miért érzem én azt, hogy nincs központi szál, és legfőképp, hogy miért gondolom, hogy kellene lennie.

Ötödik: Arra jutottam, hogy egy antológiában mindenképp szükséges valamilyen vezérelv, amely mentén az olvasó haladhat – és az, hogy a Szeretettel c. antológiában az egyes történetek annyira különböző világokat jelenítenek meg, még egyáltalán nem akadály, sőt, előny is lehet (van itt klasszikus erdei történet, karácsonyi vacsora pókkal, szökés kisállat kereskedésből, cosplay-es ajándékkészítés, Jézuska születése, valamint félig szégyenlős városi leányzó is.)

Hatodik: Ami akadály, az az, hogy a történetek egyenetlen színvonalúak; az olvasó pedig, nem egy fekete-öves képregényes, hanem egy mezei halandó, aki karácsonyi ajándékként kapja a kiadványt, nos, az olvasó egy gyenge magyarsággal megírt, vagy a paneleket rosszul kapcsoló, ezért további átdolgozásra szoruló képregény után simán becsukja és félreteszi az egész antológiát, és lemarad a nagyon is jó darabokról.

Hetedik: Mert nagyon jó darabok is vannak benne; a kedvenceim azok a történetek, amelyek aránylag kevés sablont mozgatnak a karácsony-csomagból, és több teret engednek a fantáziának – talán a rendkívül bájos és abszurd Hogyan lesz ebből karácsonyi történet? (Lénárd László, Sárdi Katalin) című alkotáson szórakoztam a legjobban.

Lénárt Hogyan lesz ebből karácsonyi történet

Nyolcadik: Nagyon jól felépített gyerekeknek szánt történet az Egérmese (Pádár Ádám, Petrezselyem Lóránt); míg az utolsó képregény, Az Ajándék (Halter András) stilizált állatfigurái szintén megragadják a fiatalabbak fantáziáját, mivel annyi minden vetíthető beléjük – bár a történet eléggé kiszámítható; szintén lenyűgöző, ám egy teljesen más korosztály számára, ahogy elsuhan és megáll az idő a Szívmelengetőben (Molnár Gábor, Kiss Judit.)

Kilencedik: Nagy örömmel látom, hogy a 5Panels női tagjai is megcsillantják tehetségüket ebben a válogatásban – egy kétmondatos bevezetőt talán megért volna, mi is az a cosplay (Vörös Andrea Ottília: Last Minute Karácsony); Vabrik Dorina Első karácsonyok c. kétfelvonásosa kicsit túlírt, de mindenképp vicces, és arra ösztönzi az embert, hogy a többi közös karácsonyról elmélkedjék, a ki-kivel-hol-mit rendszerében – tessék tessék tüsténkedni csajok!

Szép Eszter

Facebook Hozzászólások