Keserves kenyérkereset a képregényrajzolás

Odegnál Róbert képzőművész. Festő, grafikus, a legtöbben a könyvborítóiról és a képregényeiről ismerik. Az más kérdés, hogy elismerik-e, hiszen ahogyan mondja, sokak szerint nem is művészet a képregényrajzolás. Legalábbis akkor nem, ha támogatni kellene. Ezért ő is a filmek világa felé fordult, bár úgy tartja, egyszer visszatér a képregényeihez. Ismerjük egymást, valahol még a munkánk is közös, ezért tegeződünk.

– Grafikusként ismertelek meg három éve, éppen egy képregényt rajzoltál, mellette könyvborítókat készítettél, és abban az évben lettél Európa legjobb grafikusa az Európai Science-Fiction Társaság szavazásán. Azt hallottam, hogy ma már kevesebbet rajzolsz. Miért?
– Egy képregény-trilógiát terveztem, A hívó volt az első rész. Másfél évig tartott, amíg munka mellett megrajzoltam a második részt. De aztán megakadt a folyamat.

    Odegnál Róbert képregénye. Futurisztikus krimi. Egy látnokról szól, Colm Vareláról, aki képes fotópapírra égetni a látomásait. Colm, a trilógia első részében az alvilág szolgálatába szegődik.

– Miért?
– Csak úgy lett volna értelme, ha külföldön adjuk el. Itthon ez ráfizetéses műfaj.

– Az mit jelent, hogy ráfizetéses?
– Azt, hogy még a nyomdaköltséget sem hozza vissza. És ehhez hozzátartozik az is, hogy elfogyott az energiám ebben a küzdelemben.

– És külföldön mennyiben lett volna más?
– A kiadók ott csakis sorozatban gondolkoznak. Meg kellett volna rajzolni mindhárom részt, ám nem könnyű munka mellett megrajzolni százötven oldalt. A színezést a franciáknál például át kellett volna adnom, mert ott kódrendszer alapján működik a képregény; meghatározzák még azt is, milyen színe lehet az éjszakának, az esőnek, a villámnak. De még ez sem zavart volna annyira, csak már a lelkesedésem nem volt akkora az említett hazai viszonyok miatt. Végül nem lett belőle semmi. Két évig még tudok lelkesedni, de öt év már nagyon hosszú idő, miközben nem tudom, mi lesz az eredménye, a megbecsülése, a haszna.

– Segítsünk az olvasónak: milyen összegekről beszélnek a képregények világában. Mennyibe kerül egy rajz, egy oldal, egy képregény?
– Változó, hiszen nem mindegy, hogy színes-e a rajz, vannak-e hozzá szövegek, egyszerű vonalas rajzról van-e szó, vagy bonyolult grafikai megoldásokat alkalmaz, és az sem mindegy, mennyi idő alatt készül el. Én például a viszonylag gyorsan rajzolók közé tartozom, három nap alatt megrajzolok egy oldalt. Ezért, ha reálisan számol bárki is, harminc-negyvenezer forintot elkér az ember. Ám ez itthon lehetetlen. Ha egy magazin megadja a húszezer forintot, az már igen jónak mondható, ám ha ezt elosztjuk a ráfordított munka mennyiségével, meglepően alacsony órabért kapunk a végén.

F. Tóth Benedek interjújának folytatása elolvasható a zona.hu-n!

Egy korábbi interjú pedig itt.