„Mivel már a nyakunkon a 4. Magyar Képregény Fesztivál, úgy döntöttünk, kicsit felturbózzuk a PGO képregényszekcióját, és bemutatunk egy egész sereg olyan művet, amely már megjelent, vagy éppen a fent említett jeles esemény alkalmával fog megjelenni a hazai piacon.
Az elkövetkezendő másfél hétben (s lehet, hogy még tovább) szinte minden nap jelentkezünk egy bemutatóval, felölelve a hazai képregényes paletta színét-javát, a komolyabb munkáktól kezdve a humoros alkotásokon át, a magyar alkotók érintésével egészen a kihagyhatatlan szuperhősökig és keleti alkotásokig – hogy mindenki megtalálhassa a kedvére való rajzos kalandot…”
A képregény mestersége
Scott McCloud neve a nagy képregényfanatikusoknak és a szemfüleseknek ismerős lehet, hiszen míg az előbbiek biztosan ismerik már minden munkáját, addig az utóbbiak már találkozhattak vele a könyvesboltokban és a PC Guru 2007/6-os számában, ahol megjelentettünk egy rövid ajánlót a „képregény doktorának” megelőző munkájáról. A képregény felfedezése című munka egy kellemesen vastag kiadvány volt, amely 320 oldalon ecsetelte a rajzos történetek születését, értelmezését, „működését” és felépítését. Bár ez így elsőre rendkívül száraz dolognak tűnik, nem egy tankönyvet kell elképzelnünk, hanem egy, a képregények vizuális megjelenítését használó (rajzok, panelek, buborékok), rendkívül szellemes kiadványt, amely egyszerre szórakoztat és ás a több mint száz éves művészeti ág legmélyére. A képregény felfedezése kiváló olvasmány mindenkinek, aki nem csak olvasni szereti a rajzolt kalandokat, de kiváncsi annak történetére és mechanizmusára is.
Folytatás: pcguru.hu/pcguru/kepregeny/a_kepregeny_mestersege
Dr. Sör Kálmán matematikus
Ismét egy olyan képregénnyel van dolgunk, amelynek főszereplőjét valószínűleg nem kell majd bemutatnunk sokaknak, de legalábbis azoknak semmiképp, akik ismerősek a Kretén háza táján. Hősünk nem más, mint Dr. Sör Kálmán, a híres matematikus, a szerény matektanár, aki nem csak zseniális elméjével, de sármjával, kedvességével, bölcsességével és szelídségével is kivívta diákjai és az egész bolygó szimpátiáját.
Folytatás: pcguru.hu/pcguru/kepregeny/dr_sor_kalman_matematikus
Dilbert – Ha már a testbeszéd sem működik
Dilbert ismét egy olyan képregénykarakter, akivel valamilyen formában már szinte biztos, hogy sokan találkoztak – háromkockás képregény csíkokról van szó, olyan munkákról, amelyek sűrűn bukkannak fel napilapok hasábjain vagy éppen az interneten. A figura a világ számos táján népszerű, rengeteg ország nyomtatott sajtója ültette lapjai végére a félrecsapott nyakkendőjű mérnököt, s bizony nem kivétel ez alól hazánk sem. Akár csak Kázmér és Huba, Dilbert is szimpla strip formában kezdte pályafutását, hogy aztán gyűjteményes kötetben szórakoztassa tovább az olvasókat. Akárcsak a szőke kisfiú és tigrise, Dilbert is megkezdi komolyabb hódító útját itthon, hiszen a 4. Magyar Képregény Fesztiválon debütál az ArtComix első Dilbert gyűjteménye, melynek címe: Ha már a testbeszéd sem működik.
Folytatás: pcguru.hu/pcguru/kepregeny/dilbert_ha_mar_a_testbeszed_sem_mukodik
A fiú, akit Zsuzsinak hívtak
Akárcsak a filmművészetben, úgy a képregény területén is akadnak olyan munkák, amelyeket elsősorban nem a profit és a szórakoztatni vágyás hív életre (habár ez nem azt jelenti, hogy ezek a hozományok nem járhatnak együtt egy ilyen próbálkozással), hanem valamilyen belső indíttatás, az alkotó vágya, hogy létrehozzon valamit, formába öntse gondolatait, érzéseit, sajátos elképzeléseit. A mozivilágban ezeket a munkákat szerzői filmként (avagy művészfilmként) szokás emlegetni, s ugyanígy a rajzolt történetek között is akadnak szerzői, avagy, ha úgy tetszik: művészi munkák.
Folytatás: pcguru.hu/pcguru/kepregeny/a_fiu_akit_zsuzsinak_hivtak