(NEM) Jönnek a Man-ek!

[2012. október 22.]
Próbálja már a Pókember szerepét?
– Jaj, ezt ne is mondja! Még mielőtt elkezdtük volna, abbamaradt, mert valami jogdíjakról nem sikerült megegyezni a szerzőkkel. Nagyon sajnálom. Nagyon! Az unokáim meg főleg, nagyon örültek amikor meghallották. Hihetetlenül izgalmas helyzet lett volna, szenzációs.

Pedig megnéztem volna Törőcsik Marit Macskanőként, Sinkó Lászlót Batmanként és azt, ahogy Pókemberként Bodrogi Gyula falra mászik a Nemzetiben!
– Én is megnéztem volna, és sokan. Rengeteg újság megírta a nyáron, és idegenek is felhívogattak, hogy mikor játsszuk már. Hatalmas ötlet volt.

Szóval nem is tartott attól, hogy rendes Pókemberként esetleg falra is kell másznia?
– Boldogan másztam volna.

kiskegyed.hu

[2012. július 30.] Bodrogi: el sem hiszem, hogy már 78 éves vagyok

Imádja a közönséget, és persze nem tud úgy kimenni az utcára, hogy rajongók hadával ne találkozna. Azt mondja, nem zavarja, pedig egy-két őrült imádójától nem volt könnyű megszabadulnia.

Hamarosan a Pókember bőrébe bújik a színpadon, ami – valljuk be – nem mindennapi dolog.

– Ez így van, és annyira magával ragadott a lehetőség, hogy még a filmet is megnéztem, pedig eddig eszembe sem jutott. Persze első hallásra nyilván mindenki azt hiszi, hogy rohangászok majd a díszleteken, mint pók a falon, de ez nem egészen így lesz. Ugyanis a megvénült Pókembert játszom majd, ahogyan a Macskanő és a többi szuperhős is idősebb lesz a darabban, mint az eredeti figurák.

Ha már a kornál tartunk, gyakran eszébe jut az öregedés?

– Csak ha eszembe juttatják – nevet. – Máskor nem foglalkoztat. De ha ki kell mondani: hetvennyolc, na, akkor végem. Akkor nem akarom elhinni. Arra gondolok, hogy ilyen kor egyszerűen nincs is. De igazából az egész attól függ, hogy mit csinálok. Ha mondjuk, a magasba kell másznom, akkor nagyon is érzem, hogy öreg vagyok, de ha el kell játszani valamit, akkor soha. A színpad egészen különleges, ott egy csettintésre elmúlik minden betegség, fájdalom. Lehet, hogy fáj valami az előadás előtt és után, de közben soha nem érzem. Amikor a vesekövemet kivették, három napra rá már a színpadon álltam. Szöveget is csak egyetlenegyszer felejtettem el életemben a színpadon, se előtte, se azóta soha.

Úton-útfélen megállítják, az ország nagypapájának becézik, kislányok „lesüsüzik” az utcán. Tényleg nem zavarja soha?

– Őszintén mondom, hogy nem. Persze volt egy-két őrült rajongóm, de őket is le tudtam valahogy szerelni. Nem voltak ellenségesek, csak épp már túl sok volt az állandó jelenlétük. Egyszer az életben azért megfordult a fejemben, hogy álcázom magamat, szakállt, bajuszt növesztettem. A hangom azonban lebuktatott, úgyhogy akkor megtanultam egy életre, hogy nem menekülhetek. De nem is akarok, hiszen imádom a közönséget.

Sokoldalú színész, aki könyvet is írt, most pedig egy kiállításmegnyitón beszélgetünk. Csak nem kezdett el festeni is?

– Nem, szó sincs róla. Ez amolyan baráti dolog, fogalmazzunk úgy, hogy rendhagyó tárlatmegnyitás. Megismerkedtem Kabar Viviennel, vannak közös barátaink, és egyik dolog következett a másikból. Rendkívüliek a képei, többször is meg kell nézni valamennyit, azt hiszem. Ilyen stílusú alkotásokkal eddig nem nagyon foglalkoztam, ám nem idegen tőlem a festészet. Nem értek hozzá, de például Munkácsyt és Csontváryt nagyon szeretem. [bors.hu]


[2012. május 25.] Az Alföldi Róbert-ciklus utolsó évadának egyik utolsó bemutatóján az igazgató a hatalom és a művész viszonyát bemutató Mephistót rendezi tavasszal. Stohl András lesz a lelkét eladó színész.

Bármi történik jövőre, ha tényleg ez lesz az utolsó évadom a Nemzeti Színház élén, már most elmondhatom, hogy életem legfontosabb öt évét köszönhetem ennek az intézménynek és a kiváló társulatnak – jelentette ki Alföldi Róbert az évadértékelő sajtótájékoztatóján. Megerősítette azonban, ha lesz új pályázati kiírás, akkor újra megpróbálja elnyerni az igazgatói széket. Kiváló terveim vannak a következő ötéves ciklusra – tette hozzá.

Az igazgató szinte az egész társulat jelenlétében úgy értékelte a most lezáruló évadot, hogy a nehéz anyagi körülmények ellenére még magasabbra tették a lécet. Hatszázmillió forinttal kevesebb pénzből gazdálkodott a színház, mint amit a minisztérium 2008-ban garantált, de így sem maradt el egy bemutató sem, és tartozást sem halmoztak fel. Tavaly 364 előadása volt a Nemzetinek (ebből 31 vendégelőadás). A produkciók számos díjat, meghívást kaptak. A ház közel 90 százalékos kihasználtsággal működött, a bérletesek száma egyik évről a másikra megháromszorozódott. Alföldi Róbert úgy véli, ezek a számok magukért beszélnek, ez mutatja az intézmény színvonalát, népszerűségét leginkább.

A következő évadban – amelyben 980 millióra tovább csökken a büdzsé – 11 bemutató lesz, többek között a Csongor és Tünde, a Sirály, a Velencei kalmár és egy cigánymesén alapuló előadás. Bemutatják Agota Kristof Egy elsurranó patkány, Kleist Amphitryon, Székely Csaba Bányavirág című drámáját. Lesz egy félig-meddig világpremier, ahol Tony Kushner Angyalok Anmerikában című darabját még soha nem látott formában viszi színpadra a világhírű román rendező, Andrei Serban.

Alföldi lehetőséget adott három fiatal művészének (Szabó Kimmel Tamásnak, Makranczi Zalánnak, Mátyássy Bencének), hogy a saját ötletük alapján színre vigyék a Jönnek a Man-ek! munkacímű musicalt, vagy ahogy az igazgató fogalmazott, fiatalos agymenést. Ebben a groteszk zenés darabban sötét erők akarják megszerezni Magyarország vízkészletét, de egy becsületes fiú megpróbálja megállítani a gonoszt. Ebben nincs nagy tapasztalata, ezért szuperhősöket próbál importálni. Magyarországra siet hát Batman (Znamenák István), és magával hívja a Macsaknőt (Törőcsik Mari), Hulkot (Sinkó Gyula), és a Pókembert (Bodrogi Gyula).

Az (első) Alföldi-éra utolsó nemzetis bemutatója – nyilván nem véletlenül – a Szabó István-filmből is ismerős Klaus Mann-regény, a Mephisto színpadi változata lesz májusban. Ez a fasizálódó Németországban ábrázolja a politika és a művészet kapcsolatát, azaz, hogy az előbbi mennyire rángatja az utóbbit. Konkrétan itt, hogy egy pártvezető, egy politikai ideológia mennyire használ (ki) egy színházvezetőt. Mephisto szerepében Stohl Andrást láthatjuk majd.

Az utolsó premier a Szputnyik Hajózási Társaság különleges, nemzetközi projektje, Az utolsó ember Európában lesz, amelyben Bodó Viktorék egy olyan színházi társasjátékot mutatnak majd be, amely a jelenleg uralkodó politikai, gazdasági anomáliákat modellezi le.

A társulatból Rába Roland távozik, noha szerepeinek többségét tovább játssza, két új tag – Gáspár Sándor és Tenki Réka – pedig csatlakozik a Nemzetihez.

A következő évadra már árulják a bérleteket. [hir24]

Facebook Hozzászólások