Joker: „Az épelméjűség olyan elviselhetetlen!”

6. Joker ma: Batman örök nemezise

Miután 1986-ban a Crisis on Infinite Earths leegyszerűsítette és rebootolta a DC Univerzumot, Dennis O’Neil lett a kiadó Batman-szekciójának szerkesztője, és meggyőződése volt, hogy a karakter jövője a korábbiaknál is komorabb történetekben rejlik. A következő években Frank Miller és David Mazzucchelli újramesélték a Sötét Lovag eredettörténetét (Első év), Alan Moore és Brian Bolland pedig Jokert helyzete új megvilágításba: A gyilkos Tréfa (1988, kép jobbra) egyrészt az őrület, másrészt a Bohóc Herceg és Batman kapcsolatának anatómiája. A történet keserű, esküdt ellenségeknek ábrázolja őket, akiket végleg összekapcsolt valamiféle groteszk kötelék, és akiknek végzetük, hogy örökké egymás életét keserítsék. Ám Jokernek itt a puszta szórakozáson kívül is van célja: be akarja bizonyítani, hogy bárki képes egyetlen nap alatt megőrülni, ha „megfelelő” szituációba kerül – ahogy az vele történt. Utolsó mentsvára ez egy tébolyult elmének, aki valahol mélyen, az állandó abszurd vigyor és a mániákus gyilkolási kényszer alatt tisztában van vele, hogy tettei szörnyűségesek és megbocsáthatatlanok, így aztán a maga eszement módján megpróbál mentséget találni rájuk. Ez leginkább a fináléban válik nyilvánvalóvá, ahol lemállik róla a merev bohócarc, és előbukkan mögüle egy szánalmas emberi roncs (őrületének ideiglenes háttérbe szorulása később is elő-előkerült a karakter modern történetében, lásd pl. a Going Sane című sztorit). Frank Miller The Dark Knight Returnsének (1986), és Grant Morrison Arkham Elmegyógyintézetének (1989) Jokere szintén nagy hatással volt későbbi megjelenéseire.

A Bűn Bohóc Hercege a ’80-as évek végétől a mai napig személyes csapások egész sorát mérte a Sötét Lovagra és szövetségeseire. A Did Robin Die Tonight?-ban (Batman 408, 1987) megsebesítette Dick Graysont, az első Robint, és így közvetve ő volt a felelős a dinamikus duó feloszlásáért. A Gyilkos tréfában meglőtte, és egy életre tolószékbe juttatta Batgirlt, vagyis Gordon felügyelő lányát, Barbarát, a Halál a családban című híres sztoriban (Batman 426-429, 1988-1989) brutálisan félholtra verte, majd felrobbantotta Jason Toddot, a második Robint, a No Man’s Landben meggyilkolta Gordon második feleségét, Sarah Essent, legutóbb pedig torkon lőtte Batman gyermekkori barátját és JLA-csapattársát, Zatannát. A vicces, pojáca Jokernek tehát végképp leáldozott, a figura modern inkarnációja egy kiszámíthatatlan, Batman figyelmére áhítozó, gonosz humorú, szociopata és pszichopata gyilkos, egyes képregényekben pedig még inkább az, mint korábban bármikor.

Az írók az évek során igyekeztek újabb és újabb oldaláról bemutatni Batman nemezisét, és mindenféle extrém, korábban nem látott szituációkba helyezni. A Halál a családban fináléjában például meglövik, és miután sérülését épphogy csak túléli, életében először félelmet érez, és képtelen bármilyen bűntettet végrehajtani, bármilyen beteg tervet kivitelezni – mikor azonban visszazárják Arkhamba, megnyugszik, gondolván, hogy az elmebetegek közt, második otthonában hamar visszanyeri majd régi önmagát, és akkor újra rászabadulhat a világra (Batman 451, 1990). A J. M. DeMatteis által jegyzett Going Sane-ben (Legends of the Dark Knight 65-68, 1994, kép balra) ideiglenesen épelméjűvé válik, megismerkedik egy nővel, és feleségül kéri – ám mielőtt új, egyszerű életének boldogsága beteljesülhetne, Batman felbukkanása visszarángatja az őrületbe. Az Emperor Joker című Superman-sztoriban (2000) megszerzi Mister Mxyzptlk erejét, és (szó szerint) saját képére formálja a világot, Batmant pedig minden nap megkínozza, megöli, és újraéleszti. A Joker: Last Laugh című crossoverben (2001) az orvosa meghamisítja leleteit, és elhiteti vele, hogy halálos beteg, így próbálván lenyugtatni, és valódi érzelmi reakciót kiváltani belőle – de a trükk balul sül el, merthogy Joker elhatározza, stílusosan hagyja itt a világot, és pusztító ámokfutásba kezd egy rakás Joker-méreggel megfertőzött őrült és szupergonosz segítségével.

A modernkor Jokerének legérdekesebb adaléka azonban az 1992-ben indult rajzfilmsorozatból átvett karakter, Harley Quinn, akivel sajátosan bizarr kapcsolatot ápol. A Bohóc Herceg barátnője (egy elsworldös sztorit leszámítva) a No Man’s Land című crossoverben bukkant fel először a képregények lapjain (Batman: Harley Quinn, 1999), és ebben elmesélt háttértörténete nagyjából megegyezik a Mad Love című Eisner-díjas sztoriban (kép jobbra) olvasottal (bár ez egy valamivel sötétebb, pszichotikusabb Harley), vagyis egy arkhami pszichiáter volt, aki belehabarodott páciensébe, Jokerbe. Kapcsolatuk összetett és bonyolult, minthogy Joker hol nőként tekint rá, hol csak egy körülötte kóválygó bohócként, hol szereti, hol megalázza és veri, hol pedig megpróbálja megölni – ráadásul közben Harley-t a barátságnál szorosabb kötelékek fűzik egy másik női gonosztevőhöz, Méregcsókhoz is.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12