Jean Grey-nek mindenki örül – Eljött a Tegnap

Sokáig kerestem a megfelelő kifejezést Jean Grey-re. Végül a „tiszteletet parancsolót” kaparta ki elmém egyik sarkából a mindenhova betekintő szellem. Mi, olvasók, kezdőtől haladóig és fekete övesig, olvastuk az újságokban, mennyi magánéleti és kozmikus szenvedés érte, és azt is, hányszor támadt fel szó szerint is főnixmadárként saját hamvaiból. Az X-Menből talán még Kitty Pride és Ororo parancsolják ki (számomra) pusztán megjelenésükkel, kisugárzásukkal a tiszteletet. Emma Frost próbálja parancsolni a tiszteletet a legerősebben, de ez a kifejezés pont az ellenkezőjéről szól, az önkéntelenül kiváltott tiszteletről. Mintha nem is amerikai volna ez a Jean Grey, hanem európai, annyira finom karakter. Nem csak csodaszép, hanem kedves, odaadó, figyelmes, barátaihoz hűséges, nehéz pillanatait is végtelen erővel és önuralommal vészeli át. Kivéve, amikor megszállja a Főnix, de megszállva minden lélek sötétbe és tűzbe borul. Persze Jean még „őt” is legyőzi.

Ez után a szerelmes leirat után lássuk, a vörös Marvel-sorozatban megjelent történetek hogyan, milyen Jean Grey-t ábrázolnak. Szerencsére van miből meríteni, hiszen X-professzor első (?) tanítványaként ős-szereplő, magyarul is rengeteg kalandját olvashattuk a kilencvenes évektől szinte folyamatosan.

Az első történet az Origins sorozatból való, mely nevéhez hűen a karakterek öntudatra ébredésének első lépéseit mutatja be. Mike Mayhew rajzoló Sean McKeever témáját fotórealista stílusban dolgozta fel. Századszor se lehet amellett szó nélkül elmenni, hogy (az Alex Ross-i szépségű oldalak megint megmutatják) ez a megközelítés fotóalbumokat és nem képregényeket eredményez. Szép, szemet gyönyörködtető, de nem mozog. A képregénynek pedig alapeleme az időben történő mozgás, ahogy a fényképnek az elkapott pillanat. A képregénypanelen belül és a panelek között is telik az idő.

Egy-egy rajzolt panel ideje néhány ezred- vagy tízezredmásodperctől, mint például a szem rezdülése, több másodpercig is terjedhet, mint egy hosszabb akció vagy egy párbeszéd. Sőt, meghatározhatatlanul hosszú időt is kifejezhet például egy egy helyben ülő, látszólag mozdulatlan alak, órákat, akár napokat is – egyetlen képkockában. De egy kimerevített pillanatot, mint egy fénykép, nem feladata kifejezni, nem ez a sajátossága, hanem épp az időbeli dinamika. Kivéve, ha van egy fénykép a képregényben. Jelen esetben a teljesen reális rajzoknál megáll az idő, míg a némileg stilizáltabbaknál, hiszen olyan is van benne, icipicit halad. Döcög vagy még azt se.

Egy képregénynek egyenletes idődinamikára van szüksége a természetes hatású működéshez, azzal együtt, hogy a panelek közt eltelt idő pedig akár éveket is „ábrázolhat”, de akár évmilliárdokat is, és ugyanúgy néhány tört másodpercet is.

Ezért értelmetlen a fotórealista képregény, mert ez nem képregény, hanem fotóalbum beragasztott szövegekkel, nem gördülékenyen haladó, hanem hol megálló, hol pattogó idővel.

Képregényfizika óra után: a Origins történet dióhéjban Xavier és Jean megismerkedéséről szól, amikor Jean szülei felismerik, és ő maga is rájön, hogy bizonyos szempontból nem hasonlít az emberek többségére. Védelemre, egy zárt iskola és egy mentor védelmére van szüksége, ráébredni, kicsoda valójában.

A vörös kötet jelentős része viszont a Stuart Immonen rajzait, és a közkedvelt Bendis történetét tartalmazó All New X-Men cím első öt füzetét tartalmazza.

Immonen öröm a fotókba belefáradt szemnek, bár a színezés sötét koloritú, a rajzok helyükön vannak. Bendis története pedig az idővonalból áthozott egykori X-Mennel, és a megszokott X-problémákkal (mint Bestia ikszedik mutációja vagy egy-egy szereplő átfazonírozása jó fiúból rossz fiúvá), élvezetes olvasmány. Épp Jean csalódás picit, hiszen nem olvashatjuk tovább, mi lesz a további kapcsolata saját korának Küklopszával, vajon ebben az inkarnációban is benne vannak-e az első bekezdésben leírt hízelgő tulajdonságok, és önazonos maradt-e, mint oly sok évtizeden át.

Bendis szakértője a csoportdinamikának, megint jó sokat beszélgetnek a hősök zárt terekben. Eszünkbe juthat Karinthy Frigyes Találkozás egy fiatalemberrel című novellája, az alapötlet, miszerint hozzunk a múltból a jelenbe egy naiv, jó szándékú és reményteli csapatot, és szembesítsük mostani énükkel őket, több szempontból érdekes. A múltból érkezett X-Mennek ez a történet újrakezdés és egyben folytatás egy teljesen ismerős és egyszerre ismeretlen világban. A jelen X-einek pedig csak egy újabb csapat, aki felbukkan valamelyik alternatív valóságból, hiszen ez a csapat ezernyi kalandot átélt azóta, sokszor megrágta és kiköpte őket az élet és a halál.

Jean Grey-nek viszont mindenki örül.

Lénárd László

Cím:	JEAN GREY: X-Men Kezdetek / Eljön a Tegnap (MLH011)
Sorozat:	A MARVEL LEGNAGYOBB HŐSEI K.GY.
Szerző(k):	Sean McKeever, Mike Mayhew, Brian Michael Bendis, Stuart Immonen, Wade von Grawbadger, Marte Gracia
Kiadó:	Hachette
Ár:	2990 Ft
Formátum:	keménytáblás kötet
Terjedelem:	160 oldal
Megjelenés:	2022.01.22.
Megvásárolható:	Újságárusok és Képregényboltok
Online vásárlás:	kepregenymarket.hu