Ez a vadász a mi vadászunk – Kittenberger

Úgy tűnik, hogy lassan minden eddig be nem váltott ígéret valósággá válik: az elmúlt időszakban több olyan, korábban csak beharangozott képregény is megjelent végre, amire a keményvonalas, vagy szimplán csak jó memóriával megáldott rajongók hosszú éveket vártak. Bár még mindig lapul alapanyag a Nyugat+Zombik és A Hegy szavakkal felcímkézett képzeletbeli fiókban, a Kittenberger című, talán leginkább áhított album immáron kézzel fogható.

A 12. Budapesti Nemzetközi Képregényfesztiválon debütált albumot Somogyi György, több sci-fi novella szerzője, Dobó István, Bárány Áron színező, illetve a már számos alkalommal bizonyított, szombathelyi születésű rajzoló, Tebeli Szabolcs jegyzik. Az eredetileg a Galaktika folyóirat nagy csinnadrattával felvezetett, majd hirtelen befagyott steampunk pályázatára készült képregény többször állt a megjelenés küszöbén, de talán a pályázat miatt érzett csalódottság, talán más problémák miatt sosem jutott el a végeredményig. Ezidáig.

kittenberger-borito-teljes

A képregény története az 1900-as évek elején, a messzi Afrikában játszódik, főszereplőnk Kittenberger Kálmán, a valóban élt, nálunk kissé feledésbe merült, de a világ számos pontján nagy népszerűségnek örvendő Afrika-kutató, mesteri vadász. A barátai által csak “Kittynek” hívott hős Lord Sinclair megbízásából épp Kongóban próbál felderíteni egy különleges rinocéroszt, amiről az őslakosok körében félelmetes legendák terjednek. Segítői Ács Feri és Baka (bizony, Pál utcai fiúk!), akikkel egy szerteágazó, világméretű konspiráció kellős közepén találják magukat, melyben nagyhatalmak furfangos kémei egymás elől próbálják elszívni a levegőt, miközben az afrikai országban a kegyetlen II. Lipót irányításával valóságos tömegmészárlás zajlik.

Ami a legmeglepőbb a Kittenbergerben, hogy itt egy képregény, ami szinte teljesen mentes a gyerekbetegségektől. Apróbb hibák természetesen akadnak, melyek közül a leginkább szembetűnő talán egyes karakterek kidolgozatlansága (a professzor és a lánya például), a mérleg másik serpenyőjében azonban ott vannak a zseniális fő- és mellékszereplők (Hector Pierrot), a gördülékeny forgatókönyv és a látványos akciók. A világ, ahol játszódik – dacára annak hogy egy alternatív univerzumban járunk, a járműveket gőzgépek hajtják, városok lebegnek az égben és a gonoszok gőz hajtotta háborús fegyvereket gyártanak – tökéletesen kerek, Somogyi György és Dobó István nem jöttek zavarba a híres Afrika-tudós életének valós eseményeit kitalált, innen-onnan összegereblyézett reflexiókkal vegyíteni. A Kittenbergerben számtalan utalás mellett Rejtő fog kezet Vernével, tények a fikcióval és Indiana Jones romantikus történelemszemléletével: olyannyira szerteágazó, olyan széles merítésből dolgozik, hogy szinte kikövetkeztethetetlen egyes momentumok forrása, a végén olvasható jegyzetek ehhez például nagy segítséget jelentenek.

kittenbergeroldal1

Tebeli Szabolcs nagy biztonsággal kezeli a ceruzát, rajzai Bárány Áron színeivel kiegészülve remek összképet mutatnak, a pergő akciót sem igazán törik meg az olykor meglehetősen művészien, szabadon kezelt oldalkompozíciók. Szeretném hinni, hogy a Kittenbergerrel szintet lép(ett) a magyar képregény, vagy ha azt nem is, de mindenképpen újabb mérföldkő született.

A Galaktika már említett pályázatán számos érdekes projekt indult, ezek közül jóformán csak a Kittenberger, illetve a Café Postnuclear készült el. (Jav.: A Galaktika pályázatára benyújtott művek közül időközben több is megjelent, miközben a Café Postnuclear nem szerepelt a pályaművek között, az a Random virtuális képregénymagazinban indult.) Elsőre talán erőltetettnek tűnhet a Kittenberger, valamint Szűcs Gyula és Budai Dénes Café Postnuclear című képregényének az összehasonlítása, azért mégis érdemes összevetni az albumokat. Míg a Café Postnuclear inkább egy hangulatot (pontosabban a nyolcvanas évek iránt érzett, kompromisszumot nem ismerő nosztalgiát) közvetített egyébként sikeresen, a kissé céltalan posztapokalipszissel és autópornóval szemben a Kittenberger következetes, jóval bonyolultabb, de aprólékosan kidolgozott történetet kínál, minden szinten érdekes mondanivalóval.

kittenbergeroldal2

A kötet hátlapján az alkotók tőlem is idéztek (“… az egyik legfontosabb hazai megjelenés az idén!”); a megállapítás – úgy vélem – vitán felül áll, tény, de aligha nevezhető a minőségre utaló véleménynek. Ha most kellene valamit odaírnom, az nagyjából így festene: a magyar képregény legszebb hagyományait tovább örökítő, azt a francia-belga albumok eleganciájával, fifikás, történelemből vett tényekkel, fikcióval, akcióval elegyítő alkotás a Kittenberger első kötete, ami hosszú elkészülte dacára is azonnali, folytatás iránti áhítozásra sarkall. Szerencsére tényleg olyan jó, mint amennyire vártuk!

Farkas Dávid

A kötet megrendelhető a projekt blogján.

A recenziós példányért köszönet az alkotóknak. Ha tetszett a cikk, látogass el Facebook oldalunkra is.

FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK: