Csodák Kora (NMK #31)

Cím: Csodák Kora (NMK #31)
Sorozat: NAGY MARVEL KÉPREGÉNYGYŰJTEMÉNY
Szerző(k): Kurt Busiek, Alex Ross
Kiadó: Hachette
Ár: 3090 Ft
Formátum:
Terjedelem: 225 oldal
Megjelenés: 2019.02.28.
Megvásárolható: Újságárusok
Online vásárlás: szukits.hu kepregenymarket.hu

Fedezzük fel együtt egy átlagember szemén keresztül a Marvel-univerzum születését, ahol lángoló alakok járják az utcákat, színpompás bűnüldözők lógnak a falakon, és ezüstszínű földönkívüliek hirdetik ki a világvégét.
Térjünk vissza a hősök érájának hajnalára a CSODÁK KORA segítségével!

A gyűjtemény a Marvels 1—4. számát tartalmazza.

Marco M. Lupoi Panini-főszerkesztő (Európa) előszava:

A Nagy Marvel-képregénygyűjtemény megjelenési sorrendjének összeállítása komoly fejtörést okozott. Órákat töltöttünk az irattárunk bogarászásával, hogy valamiképp csekély hatvan kötelező olvasmányba sűrítsük az egész Marvel-világot. Éjszakáig tartó vitákban ütköztek az érvek és ellenérvek bizonyos történetek mellett vagy ellen. Mégis, akadt néhány kiadvány, amelyekről eleve tudtuk, hogy itt a helyük. Ennek a toplistának az élén ez a kötet szerepelt: a Csodák kora.
Megjelenésekor a Csodák kora döbbenetesen hatott. Nem Alex Ross lélegzetállító festményei vagy Kurt Busiek erőteles forgatókönyve miatt, hanem a történet motorjául szolgáló briliánsan egyszerű ötlet okán. Egyenesen zseniális, ahogy fogta ennek a kitalált világnak a már ismert eseményeit, majd egy merőben új szemszögből mutatta be azokat. Ráadásul ez csak a Marvelhez hasonló nagy múltú, részletgazdag világokkal működhet. Azóta persze számtalanszor utánozták ezt a trükköt, ám egyikük sem ért a Csodák korának közelébe sem.
Ha nekünk nem hiszitek, akkor talán a Marvel nagyjai meggyőzőbben hatnak. Nagy megtiszteltetés, hogy leközölhetjük Stan Lee, id. John Romita, illetve maga Kurt Busiek és Alex Ross gondolatait a kiadványról. Mind egyetértenek abban, hogy egy ritka kincset tartotok most a kezetekben, amely nemcsak kiváló olvasmány, de egyben méltó megemlékezés mindazokról, akik a kezdeteknél vettek részt a Marvel-univerzum megalkotásában.
Helyezzétek hát magatokat kényelembe és érezzétek át egy hétköznapi ember életét a csodák korából!
„Életre-halálra menő harcok. Egy nagyszabású opera. Ez volt a legszórakoztatóbb műsor, mi pedig mindannyian páholyból nézhettük az előadást.”

Részlet Stan Lee előszavából:

A CSODÁK KORA nem csak egy képregény címe. Sőt, közönséges képregénynek nevezni majdnem olyan, mintha egy apró perpatvarként tekintenénk a II. világháborúra. A CSODÁK KORA hatalmas ugrás mind forgatókönyvében, képi megvalósításban és nyomdai kivitelezésében – az illusztrált irodalom fejlődésének egy vadonatúj állomása. Avagy, ha nem lennék elég világos, elég klassznak látom.
Amikor egykoron megalkottuk a Marvel univerzumot, azt is sokan egy eléggé merész és forradalmi lépésnek gondolták. Előtte még egyetlen kiadó sem helyezte hősöstül s bűnözőstül ugyanabba a világba – nagyrészt New Yorkba – az összes általa megjelentetett színpompás szereplőkavalkádot, hogy aztán ott a saját ismerőseinkhez hasonlóan ők is folyton egymásba fussanak.
Egyetlen kiadó sem törekedett ilyen szintű realizmusra: ahol lehetett, valós helyszíneket, épületeket, járműveket és személyeket mutattunk be. Így született meg a Marvel. Mégis Kurt Busiek és Alex Ross érkezése kellett ahhoz, hogy a CSODÁK KORA által még hihetőbbé, még kézzel foghatóbbá, még lehengerlőbbé tegyék ezt a világot.
Az elmúlt évtizedek egyetlen képregénye sem – rendelkezzen az bármilyen lehengerlő képi világgal – hozta ennyire közel az olvasóhoz a mesélnivalóját. Egy sem vonta be az olvasót ennyire a történetébe. Egy sem éreztette még ennyire az olvasóval, hogy milyen érzés lehetett a helyszínen lenni, részt venni a történelem alakulásában.
Talán érthető, hogy miért lelkesedem ennyire ezekért a bámulatos festett képregényfüzetekért. Elvégre én tényleg ott voltam a kezdeteknél; együtt dolgoztam Carl Burgosszal és Bill Everett-tel, Fáklya és Torpedó alkotóival; de munkatársam volt még Syd Shores, Al Avison, Joe Maneely és a 40-es, 50-es évek számos más meghatározó alakja. Nem, nem feledkeztem meg Jack Kirbyről, de ő egyéni említést érdemel. Ő már akkor külön súlycsoportot alkotott, amikor a kezdetek kezdetén Joe Simonnal megalkották Amerika Kapitányt, és ez nem változott a rákövetkező évtizedekben sem, amikor együtt dolgoztunk a FANTASTIC FOUR, az INCREDIBLE HULK, vagy az UNCANNY X-MEN magazinokon, illetve számos egyéb olyan kiadványon, amiket máig a világ legtöbb példányszámban elkelt képregényei között tartanak számon. Persze ott volt még a páratlan Steve Ditko, aki életet lehelt Pókemberbe és Dr. Strange-be, és akinek egyedi zsenialitása kellett ahhoz, hogy ezekből a szereplőkből a mára ismert feledhetetlen ikonok váljanak. […]