Coney Island – puskák és pillangók

A szesztilalom ideje kétségkívül roppant hálás korszak egy jó kis krimi/gengsztertörténethez. A Volstead-törvény tizenkét évre garantálta a különféle bűnszövetkezetek megélhetését szerte Amerikában. Na, nem mintha addig nem létezett volna a szervezett bűnözés, de szeszcsempészet, az illegális lepárlók és italkimérések üzemeltetése egyszerű, egyben bőséges jövedelemforrás volt, ami egykettőre újabb szervezetek születéséhez járult hozzá. Egykettőre telített is lett a piac, a kisebb-nagyobb családok rövidesen egymásnak feszültek, hogy megtartsák a szeletet, amit kihasítottak maguknak a tortából, na meg hogy a többiekét is behúzzák. Ha már legalább egy gengszterfilmet láttatok, tudjátok, hová fajul az egész.

A Coney Island is az égetett szesszel és vérrel gazdagon táplált gengszterromantika termése, ennek megfelelően gondosan fel is vonultatja szinte az összes kihagyhatatlan elemét a műfajnak. Elszánt vagy éppen piszkos zsaruk, keményöklű fenegyerekek, bajba jutott, letaglózó szépségű hölgyek, dörzsölt maffiózók népesítik be az oldalakat. Egészen biztosan nem lesz hiányérzetünk, ha egy egyszerű, őszinte gengsztertörténetre vágyunk.

Azonban, ahogy a Ragtime sem csak egy családregény, a Coney Island sem csak egy gengsztertörténet. Nem véletlen a párhuzam Doctorow klasszikusával, még ha páran most fel is hördülnek égbekiáltó szemtelenségemen. Manfredi ügyesen belesimítja a sztorit a történelem szövetébe azzal, hogy nem csak díszletként használja a kort, a várost és a lakóit. A váltott perspektívás, összefonódó elbeszélésekben elmesélt történet nem csak egy trükkös narratív mankó: kor- és társadalomrajzot sző a klasszikus krimibe. Kiaknázza, hogy mindegyik hőse másik rétegből származik, így múltjuk és életkörülményeik bemutatása is kettős célt szolgál egyszerre. Nem csak élettel tölti meg a szereplőit, de rajtuk keresztül a kor Amerikájának más és más arcát pillanthatjuk meg. Egyedül a elmaradhatatlan misztikus szállal nem tudtam megbarátkozni, de szerencsére nem annyira domináns, hogy elrontaná az összképet.

Barbati és Ramella a szokásos szépen kidolgozott, realisztikus Bonelli-szinet hozzák. Az egyszerű, letisztult, mégis aprólékos, ropogós fekete-fehér oldalakat könnyedén és gyorsan pörögnek, így nagy szerencse, hogy a történet néha belassul, így kényszerít minket arra, hogy hosszasabban elidőzzünk egy-egy panelon. Az első olvasás után azon kaptam magam, hogy folyamatosan le-levettem a polcról, és fellapoztam, pusztán a látvány és a hangulat kedvéért.

A Coney Island rendhagyó történetvezetésével és remek képi világával egészen kiváló csemege a krimi és gengsztertörténetek rajongóinak. Ha lúdbőrözöl, amikor felcsendül Nino Rota ikonikus keringő témája és De Niro-t csokinyakiban, baseballütővel látod szívesen a vacsoraasztalnál, akkor jó eséllyel ez a te képregényed.

kóbor

Cím: Coney Island
Szerző(k): Gianfranco Manfredi, Giuseppe Barbati, Bruno Ramella
Kiadó: Anagram Comics
Ár: 4200 Ft
Formátum: puhafedeles kötet
Terjedelem: 300 oldal
Megjelenés: 2021.06.04.
Megvásárolható: Képregényboltok
Online vásárlás: szukits.hu kepregenymarket.hu
Bevásárlólista: Loading