Charax 3: Enumeratio

A 8. Nemzetközi Képregényfesztiválra jelent meg Tálosi „Spuri” András Charax-szériájának legújabb, immáron harmadik füzete, az Enumeratio. A Hosszú-Völgy lakóinak történetét elmesélő képregény néhány évvel ezelőtt szinte bombaként robbant be a hazai képregényes köztudatba: én akkor még a Könyvesblog számára adóztam egy ismertetővel és egy interjúval a jól megérdemelt hype-nak.

A harmadik füzetben körülbelül ott vesszük fel a fonalat, ahol legutóbb abbahagytuk: egy meteor közelít a Föld felé, ráadásul a fő konfliktust adó elrabolt madárfiókák ügye sem látszik egyhamar megoldódni. Szimat felügyelő őrizetben, a rosszfiúk szabadlábon: a helyzet eléggé kilátástalan. A remek felvezetés, majd a krimibe oltott pre-apokaliptikus (vagy fordítva) erdei történet elmélyítése után az volt a nagy kérdés, hogy Spuri meddig húzza még az olvasók idegeit, és mikor, vagy még inkább hogyan zárja le ezt az okosan kitalált kis rejtélyt. Aztán csak teltek a napok, a hetekből hónapok, a hónapokból pedig évek lettek – az igazsághoz hozzátartozik, hogy az 5Panels a köztes időben szinte ontotta a kiadványokat -, de a várakozás megérte: végre kijött az újabb rész.

Persze ne ijedjen meg senki sem, Spurinak egyelőre esze ágában sincs lezárni a bűnügyet, sőt még a meteoros rejtély megoldásának irányába sem tesz drasztikus lépéseket. Az Enumeratio sokkal inkább egy köztes szám, majdhogynem filler epizód, amiben azért szerencsére összefut a korábban indított konfliktusok többsége: az Enumeratio jóval sötétebb (már amennyire a Charax sötét tud lenni), mint az In medias res, és a Moriturus volt, sőt a korábbiakkal ellentétben a hangsúly egy jól megkomponált csatajeleneten van – ilyet még úgysem láttunk ebben a képregényben. És ha már akció: Spuri ezúttal „csak” az írói posztot vállalta magára, a rajzokat pedig 5Panels-es kollégájára, Koska Zolira hagyta. Ismerve korábbi munkáit (Firka Comics például), nem éppen egyértelmű a döntés, de az első belelapozás után biztossá vált, hogy egy ilyen akcióorientált képregényhez sokkal jobban illenek Zoli rajzai. Mondom ezt úgy, hogy az első két füzet alapján elképzelni sem tudtam, hogy a Charaxot valaha is más rajzolja majd Spuri helyett. Ha valami oknál fogva muszáj volt átengedni a rajzolói posztot (az írói maradjon csak meg!), akkor Koska Zoli a tökéletes választás volt a feladatra. A csatajelenet minden egyes panelje több dinamizmust rejt magában, mint a Charax bármelyik korábbi képkockája. Zoli tehetsége a képregénykészítéshez érzéseim szerint ebben a füzetben nyilvánult meg leginkább. Mert bár a Firka Comics üde színfoltja a hazai képregényes életnek, 5Panels-es munkái is dicséretet érdemelnek, de az Enumeratioban végzett munkája egy nagyon jó úton járó, magabiztos alkotót sejtet.

A Charax 3. részével Spuriék biztonsági játékot játszottak: ebben a füzetben ugyanis jóval kevesebb dolog történik, mint az előző kötetekben, a másik oldalon viszont jóval látványosabbra is sikeredett. Mindez megbocsátható abban az esetben, ha a negyedik füzetre nem éveket, hanem néhány hónapot, legfeljebb fél évet kell várni! Remélem így lesz, legfőképp azért, mert a cliffhanger alapján bűn lenne tovább várakoztatni az olvasókat.

Farkas Dávid