Cat Claw, avagy a cicus komolyan karmol

A 7. Szegedi Képregényfesztivál egyik újdonsága a Papírmozi képregénymagazin nyolcadik száma volt, amely egy jugoszláv/szerb képregénynek, a Cat Clawnak, is helyt adott 42 oldal erejéig.

A rendezvény egyik vendége nem más volt, mint a képregény egyik szerzője, Branislav „Bane” Kerac (az ő életrajza bővebben itt ismerhető meg), aki a vele folytatott beszélgetés során sok érdekességet elárult pályafutásáról és e mű születésének körülményeiről.

Az 1970-es évek végén, 1980-as esztendők elején jártunk még, amikor viszonylagos jólét „uralkodott” Jugoszláviában, a képregények iránt hatalmas volt a kereslet, számos európai (olasz, belga, francia), amerikai és hazai képregény jelent meg. A délszláv kiadók egy része külföldi licenceket vásárolt ekkortájt, amelynek köszönhetően nemzetközileg is ismert képregényeket készíthettek jugoszláv alkotók közreműködésével. Az újvidéki Forum-Marketprint Tarzant kezdett el publikálni, a Dnevnik az olasz Il Grande Blek (Veliki Blek – A Nagy Blek) kiadására szánta rá magát, a zágrábi Vjesnik Tom és Jerry kiadványokat jelentetett meg stb.

A képregény egyik szerb borítója

E művek olyan sikeresnek bizonyultak, hogy többségük külföldön, döntőrészt Nyugat-Európában is megjelent (néhány kiadvány Mexikóba és Indiába is eljutott). A jugoszláv alkotók ismertebbé kezdtek válni az európai képregényes szcénán, s a hazai, „szerzői” alkotások is így könnyebben eladhatóvá váltak határon túlra.

Bane Kerac nemcsak a licencelt képregények megalkotásában vett részt, hanem számos hazai alkotással is öregbítette hírnevét. A „road movie” típusú Kobra című képregénye, amely egy világjáró kaszkadőrről szól, aki mindenhol bajba keveredik, Skandináviában, Németországban és Hollandiában is megjelent. Részben a Marvel Shang-Chi és Vasököl alkotásai voltak, amelyek ezt a képregényt inspirálták, ugyanis a jugoszláv kiadója az akkoriban igen népszerű kung-fu témáját kérte feldolgozni e műben, így a főszereplője e harcművészetben igen jártas személy lett.

A másik híresebb alkotása a Cat Claw volt, amely szintén külföldön is közlésre került számos országban. A kiadvány születése igen érdekesre sikeredett, ugyanis a Dečje novine kiadó egy új képregényt rendelt meg a Branislav Kerac- Svetozar „Toža” Obradović párostól.

Három képregény-tervezet pár oldala készült el ízelítőnek, az egyik a Gee volt, amely egy Conan/Vörös Szonja történethez hasonlított, a másik a Cyborg volt (ez valami fajta Terminator-stílust követett volna, még a film mozikba kerülése előtt készült el mű), míg a harmadik a Cat Claw egy Marvel-képújsággal mutatott hasonlóságot. Mivel Kerac eléggé elfoglalt volt akkoriban, így más alkotók voltak felkérve arra, hogy ezen művek tusrajzát elkészítsék, ami finoman szólva is katasztrofális végkifejletet eredményezett. Látszott a kihúzókon, hogy kedvtelenül, minden fajta erőfeszítést nélkülözve álltak hozzá a feladathoz, ami oda vezetett, hogy végül Kerac vette át ezt a feladatot is.

A kiadó végül a Cat Claw mellett tette le a voksát. Az első részt (amely megjelent a Papírmoziban) a Kerac-Obradović páros készítette, míg a második történetét Slavko Draginčić írta meg. Miután Obradović idejét a Blek-képregények kötötték le, Draginčić pedig a Marketprint kiadó szerkesztőjeként vált elfoglalttá, Kerac a saját kezébe vette a történt írását is. Obradović túlzottan Marvel-, míg Draginčić klasszikus-stílusú képregényt írt, Kerac pedig egy más fajta női főszereplőt alkotott, aki az amerikai életmódot testesíti meg.

A képregény egy belső oldala (a kép ide vagy valahova a közelbe beillesztve)

A mű nagyon szép, realisztikus formában készült, rajzai felveszik a versenyt bármely Marvel-képregénnyel. Kerac egyik gyerekkori példaképe idősebbik John Romita volt, köszönhetően annak, hogy az 1960-as évekbeli Jugoszláviában igen hamar ismertté váltak az amerikai szuperhősös témájú képregények. A Cat Claw alkotója nem csinál titkot abból, hogy művére egy ismert Marvel-szereplő, méghozzá Pókember is nagy hatással volt.

A magyar kiadásban a genezisnek lehetünk tanúi, amint a főszereplő, aki nem más, mint egy fiatal, egyetemi „munkájába” temetkező hölgy, szuperhőssé válik. Egy érdekes macska és egy kis sugárzás megteszi a hatását, s a nő emberfeletti képességekre tesz szert. Kiválóan lát a sötétben, hatalmasakat tud ugrani (még pókhálóra sincsen szüksége, mint Peter Parkernek), mindig a talpára érkezik, karmokkal rendelkezik, s egy fajta ösztöne van, amellyel a veszélyt is képes megérezni. Azt hihetnénk, hogy ez egy Marvel-képregény paródiája akar lenni, pedig nem az. A szerző komolyan gondolja a történetét, még annak ellenére is, hogy az egyik képkockán egy Peter Parker és Mary Jane-hasonmás ül a padon. Kérdés, hogy a cselekmény hogyan folytatódik, vajon főhősünk újdonsült képességeivel, amihez lassanként hozzá kell szoknia, mihez kezd majd, jóra használja-e azokat vagy sem. Sokáig nem töprenghet ezen, ugyanis hamarosan bajba kerül egy megmentésre váró ember, így döntenie kell, s a jó oldalt választja. Egyedül csak a főhős uniformisától pirulhat el az olvasó egy csöppet, a meztelen valóság ebben a képregényben biztosan nem tabu.

Persze meg kell jegyeznem, hogy amikor a Cat Claw Amerikában is megjelent, Keracnak a tengerentúli kiadó kérésére, csipetnyivel több erotikát is a történetbe kellett rajzolnia, így a jugoszláv verzió egy részét utólagosan átdolgozva, pár jelenetet „lemeztelenítve”, került „újraközlésre” a képregény. A magyar olvasó is „örülhet” ennek, hiszen nálunk is ez utóbbi változat jelent meg. Természetesen ebben a képregényben sem maradhat el a jó és a rossz harca. A negatív oldalon is hamar feltűnik egy emberfeletti erővel megáldott egyén, ami előrevetíti a végkifejletet, az elkerülhetetlen összecsapást. Fogalmazhatunk úgy, hogy az első találkozás, még csak egy fajta ismerkedés a két fél között, de az szinte bizonyossá válik, hogy a városnak szüksége van és lesz egy megmentőre. Összességében azt mondhatjuk, hogy aki szereti a szuperhősös-képregényeket, a női főszereplőket, szépen kidolgozott rajzokat, annak nem okoz majd csalódást a képregény első fejezete, amely immáron magyar nyelven is elérhető.

Bane Kerac képregényeket dedikál a 7. Szegedi Képregényfesztiválon

Bane Kerac képregényei, egy híres producer, Ervin Rustemagić, segítségének köszönhetően, aki a jogait képviselte, messzi tájakra is eljutottak. A Cat Claw például a Skandináv államokban elég nagy népszerűségre tett szert (a svéd Magnum magazinban három egymást követő évben is a legnépszerűbb karakternek választották). Skandinávia gazdag múlttal rendelkezett külföldi képregények kiadása terén. A klasszikusra is vevők, amely jól mutatkozik a Fantom ottani népszerűségében. A Marvel kiadó képregényei is megjelentek náluk, habár az 1970-es, 1980-as években azért nem voltak olyan hosszú életűek a sorozataik.

A Cat Claw sikere talán azzal magyarázható, hogy e mű, mindkét stílust vegyítette, így épp elég olyan elemet tartalmazott, ami tetszetőssé tette azt az északiak számára. Az északi kiadások mellett francia, török, amerikai kiadást is megért e képregény, a los angeles-i székhelyű Malibu kiadó 9 részét is leközölte eme műnek, ám a délszláv háború miatt sajnos a sorozat közlése megszakadt.

Kerac a GeroMetal nevű újvidéki heavy metal együttes tagjaként is tevékenykedett 1992 és 2000 között, s az 1996-ban megjelent albumuknak nem más volt a címe, mint Cat Claw, amely természetesen Kerac azonos nevű képregényére utalt.

Pár kép a szegedi fesztiválról további Bane Kerachoz kapcsolódó képekkel.

Készítette: Mustabasic Damir

Facebook Hozzászólások