Budapest Angyala – Megjelent Futaki Attila és Tallai Gábor 1956-os képregénye

(MTI) Hamis pátosz nélkül, de a mai fiatalok által is átélhető módon mutatja be az 1956-os hősök szabadságharcát, valamint a kommunista rendszer embertelen természetét Futaki Attila és Tallai Gábor Budapest Angyala című képregénye, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg.

A kötet forgatókönyvét jegyző Tallai Gábor író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója az MTI-nek felidézte: Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vetette fel az ’56-os Emlékbizottság elnökeként, hogy 1956-ról születhetne egy képregény. A képregény valóban olyan műfaj, amely minden korosztályt képes megszólítani – hangsúlyozta az író, hozzátéve: kiemelt cél volt, hogy elérjék a kamaszokat, a fiatal felnőtteket is, hiszen nekik semmilyen személyes tapasztalatuk nincs a kommunista diktatúra működéséről.

“A szabadság természetét ők már nem tudják önállóan értelmezni, mert mindig szabadságban éltek. Ezért egy olyan történetet szerettünk volna, amely ezt a korosztályt is elgondolkodtatja arról, mit is jelent a szabadságért áldozatot hozni” – jegyezte meg.

Tallai Gábor az egyik legnevesebb magyar képregényrajzolót, a New Yorktól Párizson át Tokióig jegyzett Futaki Attilát kereste meg az ötlettel, amely nem egy amerikai típusú szuperhős történetén alapul: a klasszikus képregény nem feltételezi a szuperhőst, az európai képregények többsége hús-vér emberekről szól – emlékeztetett.

Az alaptörténetet Tallai Gábor és Schmidt Mária történész, az 1956-os Emlékév kormánybiztosa közösen dolgozták ki: a főhős egy olyan figura, aki 1956-ban elhagyta az országot. Az ő alakján keresztül látszik, hogy azok a magyarok, akik a szabad világban kibontakoztathatták a képességeiket, mit érhettek el azokhoz képest, akik a diktatúrában maradtak.

A másik fontos alapötlet az volt, hogy a történet több idősíkban – az 1980-as évek végén, 1956-ban és napjainkban – játszódjon, ezzel is közelebb hozva a magyar fiatalokat 1956-hoz. Az idősíkok váltakozását jelzik a képregény színei is: az 1956-os eseményeket fekete-fehérben, a később történteket színesben rajzolta meg Futaki Attila.

A kötet főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki bár a megtorlás elől menekülve már a szabad világban él és vált sikeressé, szíve mélyén magyar szabadságharcos maradt, akinek hazaszeretete változatlan. Angyal a történet során arra vállalkozik, hogy visszatér a kommunista Magyarországra, és bosszút áll az immár szovjet nagykövetként Budapestre érkező Petrov őrnagyon, aki 1956-ban halomra gyilkolta bajtársait.

Angyal János fikciós karakter, sok 1956-os hős alakjából lett összegyúrva, és a képregény történetének lezárása sem ragaszkodik a történelmi hűséghez – számolt be Tallai Gábor. Futaki Attila szintén hangsúlyozta, hogy a Budapest Angyala nem egy szuperhős-sztori, inkább egy noir felütésű francia akciófilmhez lehetne hasonlítani.

Az amerikai képregényeket a szöveg nélkül sokszor nem lehet megérteni, a Budapest Angyala azonban európai stílusú képregény: nincsenek benne hatásvadász beállítások, egy-egy történést több kockával, részletes hátterek előtt mesél el, szinte filmes narrációval – mondta el Futaki Attila, aki a történelmi háttér felrajzolásához számos referenciát kapott a Terror Házától, de maga is végzett kutatómunkát, ahogy személyesen is végigfotózta a kötetben felbukkanó budapesti helyszíneket. A képregény a Terror Háza Múzeumban már elérhető, néhány héten belül pedig a könyvesboltokban is országszerte kapható lesz.

MTI

Képek forrása: Origo, Hirado.hu

FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK: