Blacksad 3. – Vérvörös lélek

A tavalyi év egyik legnagyobb meglepetése volt az első Blacksad album megjelenése. Nem egészen egy évvel később már a harmadik album is megérkezett az őszi börzére.

Ahogy haladunk előrébb a sorozatban, a világ is úgy válik egyre gazdagabbá: míg az első kötet csak a város és a zsáner szűk keretein belül mozogott, a következő kötettel az új helyszín mellett már társadalmi problémák is előtérbe kerültek. Jelen kötet esetében sincs ez másként. Blacksad mostani kalandja során Las Vegasba érkezik, ahol kommunista szabadgondolkodó csoportok, atomfegyverek, kormányügynökök szakadnak a nyakába.

A hard-boiled ponyvakrimik tipikus szereplőiből sincs hiány: a veszélyes társaságba keveredett, talpraesett – és nem mellesleg gyönyörű – nő, a professzor, akinek a múltja érdekes titkokat rejt, a unszimpatikus, gazdag világfi ficsúr és a törtető, gátlástalan politikus egyaránt jelen vannak.

A tempót továbbra is kényelmesen tartva, a fő hangsúly itt is a hangulatteremtésen és a karaktereken van. Ennek megfelelően továbbra sincsenek hosszú, oldalakon keresztül tartó akciójelenetek. Az, ami van, nagyjából a „szükségszerűség” miatt került bele a történetbe. Szép, dinamikus, ugyanakkor végtelenül a hatásos képsorokkal zárják rövidre ezeket a szegmenseket, hogy visszatérhessen a történet a lényeghez. Talán furcsának hathat egy autós üldözésektől, pergő sortüzektől és pisztolyharcoktól, kőkemény ökölcsatáktól majdhogynem mentes krimi, de Chandler, Hammett és Queen rajongói ennek valójában csak örülnek. Igazán szépen felvezetett bűnügyi történetet kapunk ismételten, erős személyes drámák sorozatával. Profin elmesélt történetet kapunk, ami nem akar több lenni annál, ami. Zsánerének határait át nem lépi ugyan, de tökélyre csiszoltan hozza, amit hivatott.
A rajzok továbbra is szemet gyönyörködtetőek, és egykettőre magukkal ragadják az olvasót. Ott vagyunk az atomenergetikai előadáson a tömegben, a parton hallgatjuk a verselő, beates baloldali szabadgondolkodót, a szegénynegyed utcáit rójuk, vagy az akvárium színes halait csodáljuk. A méretének köszönhetően sokkal áthatóbb élményt nyújt, mint mondjuk a Dark Horse angol kiadásai.

A hazai képregénykiadás egyik legkiválóbb sorozatának újabb felvonása nem okoz csalódást a rajongóknak. A kiadó terveibe a Hungarocomix során bepillantást nyerhetünk majd: bízom benne hogy az Incal mellett/után sor kerülhet a két hátralevő Blacksad album kiadására is. Egy biztos: a Pesti Könyv Kiadó egészen új szintre emelte a hazai képregénykiadást.

Facebook Hozzászólások