Batman: Gotham Lovagja

I’m willing to put my life on the line to do what I have to. But it has to be mine, no one else’s.

Batman vásárra viszi a bőrét, de csak a sajátját. Azt hiszem, ez igen megnyugtató, csak úgy, mint végigolvasni az alkotók nevét, akik a Batman: Gotham Lovagja (Batman: Gotham Knight) című, 6 rövidfilmből álló kiadvány elkészítésében közreműködtek: Shojiro Nishimi, Futoshi Higashide, Hiroshi Morioka, Yasuhiro Aoki, Toshiyuki Kubooka, Jong-Sik Nam rendezők elsimert, híres, megbecsült tagjai az anime készítés kommunájának, nyugati író haverjaik szintén eleget bizonyítottak; Eisner-díjas képregényesekből, Oscarra jelölt filmes arcokból áll a gárda. Batman hangja pedig egy régi jó barát, Kevin Conroy a Batman: A Rajzfilmsorozatból (Batman: The animated Series). Kényelmes és kellemes megoldás volt ez mind a stúdió, mind a rajongók számára. Fontos hangsúlyozni, hogy kikből is áll a célközönség, nem titok, ez a film rajongóknak készült. Azoknak, akik elaléltak Christopher Nolan rendező 2005-ös Batman: Kezdődikétől (Batman: Begins), mellyel ébresztő csókot lehelt az évek óta halott Batman frencsájz ajkaira. A rajongó pedig hálás állat, tűkön ülve várja a nyár nagy dobását, A Sötét Lovag (The Dark Knight) című folytatást. Elkápráztatható képekkel, előzetesekkel, bevonható a marketing-kampányba, fizetsége pedig 6 animált rövidfilm, mely összeköti a két film cselekményét, ráhangol a képregényes berkekben évek óta legjobban várt filmre.

Sorban az első a 4 celsius (Animatrix, Linkin Park: Breaking the habit, Transformers) stúdió munkája, a „Have I got a story for you„. Eredeti ötletnek nem mondanám, hisz’ mind olvastunk már Gotham város lakóinak szemszögéből bemutatott Denevérember sztorit, mégis kihagyhatatlan dobás, jutalomjáték a vizuális ötletelőknek. 3 deszkás suhanc batmanes élményeiket mesélik, persze alaposan kiszínezve. A stúdió szabad kezet adott az összes alkotónak a karakterábrázolásokat illetően, mégis senki nem járt olyan jól, mint Nishimi és csapata, akik mozgó árnyként, óriás-denevérként, és kézimixerként is megeleveníthetik a sötét lovagot. A Rajzfilmsorozaton szocializálódott fant már az első percekben a rosszullét környékezi, amíg ki nem derül a turpisság, és színre nem lép az „igazi”, kockafejű igazságosztó. A gyerekek párbeszéde ötletes (a magyar szinkront gyengébb idegzetűeknek nem ajánlanám), a városképek lenyűgözőek, az akció a fotelba szögezi a nézőt. Igazi dinamikus nyitódarab, de van még további öt film, mellyel az alkotók bizonyítani kívánnak.

Ha azt hittük, hogy a 4 Celsiusnál senkinek nincs meggyőzőbb referenciája, hát tévedtünk. A „Crossfire” epizódot a Páncélba Zárt Szellem (Ghost in the Shell) gárdája, az I.G. jegyzi. Azt már tudjuk, hogy a gyerekek rajonganak Batman-ért, de mi újság a gothami rendőrségen? Gordon saját csipetcsapatában van egy lázadó, Allen detektív, aki szerint a város új sztárja csak egy önbíráskodó. A nyomozó számára mi sem kellemetlenebb, hogy Batman lesz az, aki végül kihúzza őket a csávából, mikor az Orosz és Sal Maroni tűharcába csöppenek társával. Hőseink az epizód során áthajtanak a szigeten, mely Rha’s Al Ghul a Batman Keződikben látott Gotham ellenes akciója óta kiszabadult őrült gyilkosoknak ad otthont, és ez bántóan kihasználatlanul maradt az alkotók által. A hátsó ülésen is egy bolond utazik, az ő szemszögéből mégis csupán néhány másodpercet kapunk. Sal Maroni viszont nem bírja a kiképzést, némi tűzharc után ő viselkedik a legbetegebb módon; kidülledt, vérző szemek, vicsorgás, mindez teljesen indokolatlanul. John Cusacktől tudjuk, egy jó válogatáskazetta a második dallal csak emeli a tétet, a „Crossfire” mégis a Gotham Lovagja leggyengébb pillanatait hordozza.

Haladunk tovább, jön a „Field test„, és meglehetősen jól esik. Mindannyian szerettük Morgan Freemant Lucius Foxként, szóval kapunk még belőle, és az ő kütyügyárából. Előáll az eszköz, mely biztosítani képes hősünk számára a kézi lőfegyverek elleni védelmet, a dolog mégis rosszul sül el. Bruce Wayne előszőr jelenik meg, de nem kéne. A kamasz lányok álmodoztak ilyen pokémon-mesterről, a Batman rajongók szeretik egy kicsit férfiasabbnak látni hősüket, még civilben is. Nagy szívtipró, és huncut, jelmezét felöltve pedig inkább hasonlít valamiféle ragadozó madárra, mint denevérre. Maroni külsejében megegyezik a korábban látottakkal, ő inkább viselkedésében vesz egy teljesen új, de továbbra is érthetetlen fordulatot. Tengeribetegként dobálja a rókát, nevetségessé téve magát bandája és a nézők előtt. A betegség létező, és általános, de tőle ezért több komolyságot várnánk el, a denevérember világában ez már Tapsi Hapsi szerű idétlenkedésnek hat a részéről.
Morioka és a Bee Train számlájára írom, hogy nem ásták magukat elég mélyre a Batman mítoszba, egy dolog a szabad karakterábrázolás, de ennek nem szabad a karakter iránti tisztelet rovására mennie, legyen szó a címszereplőről, vagy az ő ellenfeleiről. A történet azonban jó, ügyesen viszi tovább Wayne és Fox között azt a furcsa, de szórakoztató kettős játékot, mely már a Kezdődikben is jellemezte közös jeleneteiket.

Oldalak: 1 2