Batman: A gyilkos tréfa – Te mennyit viselsz el, mielőtt megőrülsz?

    “Egyetlen rossz nap kell hozzá és a legjózanabb ember is megőrjíthető.”

Tekintve, hogy A gyilkos tréfa volt az első Batman képregény, amit valaha olvastam (és gyanítom, sokan vagyunk még így ezzel), nehéz elfogulatlanul nyilatkoznom róla. Szerencsére Alan Moore és Brian Bolland klasszikus alkotása nem szorul rá semmiféle elfogultságra – egyszerűen zseniális az első betűtől az utolsó vonásig, mindenféle túlzó ódazengés nélkül is. Nem csak az egyik legjobb Batman sztori, amit valaha írtak, hanem úgy általában, a képregény-művészet legnagyobbjai közt is ott a helye. Mesteri történetmesélés, kényelmetlen kérdésfelvetések, pszichológiai mélységek és csodálatos rajzok jellemzik.

A gyilkos tréfa egyszerre indul megszokottan és szokatlanul. Megszokottan, mert Joker ismét, ki tudja hányadszor, megszökik Arkhamból, és máris hullákat kezd hagyni maga után, és szokatlanul, mert Batman azért látogat el hozzá az elmegyógyintézetbe, hogy megpróbáljon dűlőre jutni vele, és elejét vegye annak, ami a viszonyuk változatlansága esetén előbb-utóbb bekövetkezik: hogy valamelyikük holtan végezze. Jokernek azonban ezúttal konkrét terve van: be akarja bizonyítani, hogy senki nem különb nála, bárki megtébolyodhat egyetlen rossz nap eredményeképpen, ezért elrabolja, és megkísérli őrületbe kergetni Gordon felügyelőt – miután lányát, Barbarát (egy gyilkos erejű, váratlan és sokkoló jelenetben) meglőtte, és ezzel egy életre lebénította.

A gyilkos tréfa oly sok rétegből áll, hogy felsorolni is nehéz, de alapvetően az őrület természetét vizsgálja (mennyi elég ahhoz, hogy valaki elveszítse a józan eszét?), és ezt a vizsgálatot nem fél kiterjeszteni az átlagemberre, és magára Batmanre sem. A sötét lovag és nemezise, a Joker közti párhuzamok megrajzolása nem Moore-nak jutott először eszébe (ld. pl. Frank Miller remekművét, a The Dark Knight Returnst), de itt szinte minden ekörül forog, és felmerül a kérdés, hogy egy denevérruhában ugráló megszállott mennyire tekinthető épelméjűnek – és persze jól meggondolva semennyire. A két ősellenséget így meghatározhatatlan, de bizonyosan erőteljes kötelék fűzi össze, amit Batman maga sem ért (“Hogy gyűlölheti egymást két ember, anélkül, hogy ismernék egymást?”), de ami meghatározza életük egy jelentős, sötét részét, és amely egyre valószínűbb módon, meg fogja halálukat is.

Moore szerint ez a kötelék az őrület – egyikük sem normális, mert mindkettejük életében volt egy szörnyűséges nap, ami kiforgatta őket önmagukból, és most mindketten próbálnak megbirkózni annak súlyos következményeivel. Joker úgy, hogy a már említett módon mentséget keres tetteire, Batman pedig úgy, hogy próbál segítő kezet nyújtani ellenségének, és érvényesíteni rajta az épelméjű, logikus világ törvényeinek erejét. De hiába, célját egyikük sem érheti el (egy rossz nap nem mindenkinek elég a teljes megtébolyodáshoz, a világ pedig nem épelméjű és logikus), az őrület és erőszak körforgása megállíthatatlan, és ezt egy egészen tragikus pillanatban Joker is felismeri. A tébolyult, groteszk vigyor lefagy az arcáról, és felbukkan mögötte egy szánalmas emberi roncs, aki tudja, hogy már rég túlment minden határon, és nincs számára semmilyen remény. És felismeri Batman is, aki a döbbenetes erejű záróképeken hisztérikus röhögéssel konstatálja, hogy pont ugyanez róla is elmondható, és mindketten – együtt – bennragadtak a téboly mókuskerekében.

Mindehhez persze szükséges a Joker keletkezésének története is. Ezt Moore A gyilkos tréfa lapjain újra elmeséli egy flashback sorozattal, amit a szövegek és képek segítségével mesteri folyamatossággal szurkál bele a tényleges cselekmény menetébe. Azonban ezek a flashbackek a Joker hasadt elméjének szilánkjai, s mint ilyenek megbízhatatlanok. Ezt ő maga is elismeri (mikor azt mondja, hogy egyszer így emlékszik a múltjára, máskor úgy), de a képek hátterében fel-felbukkanó groteszk bohócarcok is jelzik, hogy a mélységesen tragikus, egy átlagember megtébolyodásáról szóló történet nem feltétlenül úgy igaz, ahogy látjuk. Ez pedig újabb réteget és mélységet ad Joker karakterének, aki már azt sem tudja, mi kergette őrületbe, és őszintén csodálkozik, hogy mások képesek ép elmével élni ebben a beteg világban.

A tökéletes, művészi élményt Brian Bolland korát megelőző rajzai teljesítik be, amik egy-két kicsi (és nem kiemelt) paneltől eltekintve nélkülöznek mindenféle szuperhősös pózolást, és hihetetlenül jól képesek élettel megtölteni az őrült, dühös vagy éppen szenvedő arcokat. Nézzük csak meg Gordont azokon a paneleken, amelyeken Batman megmenti, vagy Jokert azokon, amelyeken a fináléban vigyorgó tébolyultból szánalmas szerencsétlenné változik, majd vissza: az arcok a szélsőséges érzelmek elegáns visszafogottsággal ábrázolt térképei. Közben a kényelmetlenül sárgás, pirosas árnyalatok megteremtik a történet sajátosan beteges hangulatát, amit erősítenek az állandó esőzések, és a Joker vidámparkjának félelmetesen groteszk és nyomasztó képei.

A gyilkos tréfa nem szuperhős-képregény. Nem könnyed szombat délutáni olvasmány. Pszichológiai tanulmány az őrületről, és két emberről, akit magával ragadott. Szenzációs, súlyos, felejthetetlen és kompromisszummentes mestermű, ami könyörtelenül beleégeti magát az olvasó emlékezetébe.


Megjelenés: 1988 (Magyarországon: 1990)
Történet: Alan Moore
Rajz: Brian Bolland

Olórin, 2008. április 13.

Lapozáshoz használhatod a ← → billentyûket is!  Előző oldal1 / 2Következő oldal

77 Hozzászólás

  1. zoli79

    2008. augusztus 9. at 13:38

    Aztán azt is figyelmen kívül hagyjátok, hogy Amerikáról van szó, ahol nem újdonság a hihetetlen választék és bizonyos szülőknek, pecsétek jelentik az eligazodást. A 80-as években egy anyai közösség érte el, hogy lemezekre rárakják a “parental advidsory, explicit lyrics” matiricát, aztán a filmbesorolásoknak is hatalmas erejük van mind a mai napig.

  2. Olórin

    2008. augusztus 9. at 14:52

    Világos, de a ’80-as évek végén a szülők annyira tudták, hogy a matrica hiánya azt jelenti, hogy nem való a képregény a gyereknek? Mert ha valamire rá van írva a korhatárbesorolás, az egy dolog, az egyértelmű, de valaminek a hiánya már közel sem annyira…

  3. mano

    2008. augusztus 9. at 14:56

    Iggggeeeeen, ennyire tudták, bármily hihetetlen is ezt feltételezni róluk! :D

    Középtájon olvasd el: http://www.kilencedik.hu/ ... ge_id=1327

  4. Blueberry

    2008. augusztus 9. at 15:12

    Olórin: többnyire el se jutott egy CCA-pecsét nélküli képregény olyan helyekre, ahol a szülők találkozhattak volna vele. És igen, így van, ha valahol megszokták, hogy mindenen fel van tüntetve egy korhatár, a szülők eleve bizalmatlanok lesznek, ha valamiről hiányzik, hisz automatikusan azt keresnék.

  5. Olórin

    2008. augusztus 9. at 15:18

    OK, meggyőztetek:)

  6. Spidey215

    2008. augusztus 18. at 17:53

    Sziasztok azt szeretném megkérdezni hogy ezt a képregényt lehetséges e még valahol beszerezni és ha igen akkor hol? :) előre is köszönöm!!!

  7. mano

    2008. augusztus 18. at 21:58

    Ősszel lesz képregény börze pesten, ott biztos lesz!
    Figyeld a híreket, a pontos időpont és helyszin ki lesz írva!

  8. kaine

    2008. augusztus 19. at 0:21

    A hírhedt pókemberes drogos sztoriról is hiányzott a CCA pecsét, mégis kiadták, kiadói döntés alapján. Ha ennyire befolyásolta az eladásokat, elég nehéz elhinni, hogy három egymást követő számra a Marvel azt mondta, hogy hadd menjen.

  9. mano

    2008. augusztus 19. at 7:59

    Marvel… ;)

  10. pelikanbence

    2010. december 7. at 23:56

    Elmentem a Komikonba és mit ad Isten ? VOLT ! És megvettem egy 600-asért Magamnak karácsonyi ajándéknak és el is olvastam.
    MINDEN IDŐK LEGJOBB BATMAN KÖTETÉT/FÜZETÉT olvastam el. 48 oldalba sűrítve annyi mondanivalót találtam benne, hogy elég nehéz lenne felsorolni. Egy NAGYSZERŰ és sokkoló történet az őrületről és a tébolyról és nem tagadom amikor Joker előadja a viccet azon elsírtam Magamat. Bevallom Én Alan Moore művei közül ezt tartom a LEGJOBBNAK. Olvastam a Watchment is, de az valahogy nem fogott meg. És az Arkham Elmegyógyintézettel karöltve a kedvenc Batman képregényem.

  11. pelikanbence

    2010. december 8. at 0:00

    És jogos a 10 pont. Én is ennyit adtam rá.

  12. jocibmx

    2010. december 8. at 12:37

    Valaki nem akarja kiadni újra? Nagyon nehéz beszerezni de egyszerűen KELL:D 48 oldal ,nem is lenne olyan drága. Gondolom:D 

  13. mano

    2010. december 8. at 13:07

    Nagyon nehéz beszerezni…” – Dehát épp az előtted szóló is bizonyítja, hogy NEM nehéz beszerezni, és börzéken is mindig akad belőle!

  14. jocibmx

    2010. december 8. at 15:37

    Budapesti börzéken még nem voltam, de a mostani szegedin igen, ott nemhogy a Gyilkos tréfát de egyetlen egy régi Batmant se láttam.

  15. Plazma87

    2010. december 8. at 16:57

    Nyilván azért nem voltak Semices Batmanek, mert a szegedi rendezvény “más” jellegű! Szegeden inkább a mostani kiadók terméseit lehet megvenni. Mint ahogy láthattad, a Somogyi-könyvtárban eléggé kevés hely áll rendelkezésre, így “magán-árusok” nagyon nincsenek, s antikvár füzetek sem. Egy antikvárium volt kinn, de nyilván nekik is véges a készletük!

  16. Kit Walker

    2010. december 8. at 19:51

    Hát annyira nem is volt nehéz beszerezni,mikor vettem az összes újságos tele volt vele….

  17. mano

    2010. december 8. at 20:37

    Az majd 20 éve volt… ;)

  18. jocibmx

    2010. december 8. at 20:44

    Na ne harapjátok le a fejem… amúgy nem könnyű beszerezni szerintem, megrendelni nem lehet, nem láttam még sehol, boltba nyilván nincs, börze meg évente csak párszor van. És akkor se mindig tudok felmenni Budapestre. Szóval erre értettem a nehéz beszerzést.

  19. Kit Walker

    2010. december 8. at 21:55

    A csudába mano,már ilyen öregek lennénk? :)
    Nekem az 5. számmal voltak problémáim,majdnem lemaradtam róla.Sőt a 6. előbb volt meg.

  20. doggfather

    2010. december 9. at 8:20

    jocibmx, mivel már harmadszor írod, hogy nehéz, így bepróbáltam, csak jelzem, hogy 1 perc alatt találtam eladó példányt…
    Nem hiszem, hogy lehet reklámozni, de az magyar online piac oldalon aminek a neve v vel kezdődik van eladó…
    ;) gyakorolni kell még a kereső használatát, nem?!!? :D:D:D

  21. mano

    2010. december 9. at 8:25

    nem öregek, csak jól konzerváltak! ;)

    off – pókember 3. csak évekkel később, szinte tripla áron sikerült megszereznem azt a számot, mert egyetlen újságosnál sem kaptam amikor megjelent… – on

    jocibmx: úgy látszik ez a példány csak számodra beszerezhetetlen! :)

  22. locutus

    2010. december 9. at 9:21

    Én is nemrég szereztem csak be. Gyerekként a színes, ugribugri Pókember jobban lenyűgözött, mint a sötét, értelmetlen sztorijú Batman. Hiába, fiatalság, bolondság… :)
    Már csak később, “jól konzerváltként” haraptam rá a bőregérre. :D

  23. jocibmx

    2010. december 9. at 9:29

    Néztem már én is vaterán de akkor nem volt, mindegy én amúgy is  túl hülye vagyok a beszerzéséhez:) 

  24. locutus

    2010. december 9. at 9:39

    Álltalában amúgy is elég elborult árakért teszik fel néhányan…
    De ha valamennyire érted az angolt, akkor van egy online könyvesbolt, ahol rendelhető a keményborítós, újraszínezett deluxe edition.

  25. kaine

    2010. december 9. at 11:31

    mano: ma már biztos viccesen hangzik, hogy az a tripla ár nagyjából 80 ft lehetett, mi? :)

  26. doggfather

    2010. december 9. at 16:42

    3.: Remélem nem értettél félre, én nem akartalak lehülyézni, csak jeleztem, hogy lehet találni, de bocsi, ha megbántottalak volna. :)

  27. Kit Walker

    2010. december 9. at 17:46

    kaine!
    Egészen pontosan 114 Ft. :)
    A Fantom 6. száma is ilyen volt Nekem.50 Ft-ért vettem egy sráctól a suliban.Abszolút nem volt képregény gyűjtő vagy rajongó,csak látta mennyire kell.Annak az újságos ára 26 Ft. volt. :)

Szólj hozzá te is!

Facebook Hozzászólás