Argentin sci-fi klasszikus és egy Cserkuti egyoldalas

Sajnos portálunk kapacitásait meghaladják az újságok és magazinok lapjain közölt képregények megfelelő feldolgozása, azonban néhány rendhagyó közlésről így is beszámolhatunk:

Nem hagyományok nélküli a MetaGalaktika képregényközlései, de az ínyencek mégis fölkapták a legutóbbi szám hírére a fejüket. Ebben ugyanis Az Eternauta olvasható. A Héctor Germán Oesterheld (író) és Francisco Solano López (rajzoló) 1957 és 1959 között publikált, háromszázvalahány oldalas argentín képregényklasszikusról (melynek Fantagraphics kiadása tavaly elnyerte az Eisner díjat) sokat elmond, hogy első megjelenése óta átdolgozott kiadással is előálltak Alberto Breccia rajzaival, mely olyan folyóiratokban hódított, mint a francia Métal Hurlant. 1983-tól pedig a történethez folytatások is készültek, melyeket különböző írók és rajzolók jegyeztek. (Oesterheld, ugyanis 1977-ben eltűnt.) A MetaGalaktika a Breccia-féle átdolgozott kiadást közli, vagyis annak is rövidített változatát. A képregény eredetileg 50 oldalas, melyet a szerkesztők 29-re vágtak meg. Az utóbbi időben különböző szerzői jogi botrányokba keveredett folyóiratcsalád javára mondandó, hogy a képregényhez egy oldalas bevezetőt írtak és abban megemlítik, hogy szerkesztett változatról van szó.

Tavaly év végén nagyon jó kritikai fogadtatásban részesült az Apa magazin, második száma a napokban jelent meg. Utolsó oldalán ez már eredeti magyar képregényt tartalmaz és nem is akárkitől: Cserkuti Dávidtól. A kapós reklámgrafikus dicsérendő szokása, hogy munkáiba igyekszik képregényeket csempészni (ld. Unicum, Ibusz stb.), de azért az igazi mégis a reklámtartalomtól megfosztott képregény. A gyaníthatóan önéletrajzi ihletésű Apák napja(i) a szerző elmondása szerint zöld utat kapott a folytatásra.

Vélemény, hozzászólás?

  • Facebook Hozzászólások