ARANY KN – 2008 Legjobb Képregényei

Legjobb új sorozat:

Legyen szó akár új karakterekről, régi ismerősökről, sokadik volume-ról vagy egy eddig ismeretlen világról, felvenni egy új sorozat fonalát mindig izgalmas képregényes élmény. Az „év legjobb új sorozata” kiemelt kategória, mivel a legendás ongoingok értékelése mellett a legfrissebb, igényes és minőségi sorozatokra is fel kell hívnunk a figyelmet, hiszen 2008 legjobb új képregény-folyóiratai határozhatják meg, milyen irányt vesz a kiadók útja a következő évben. Lássuk hát a jelölteket!

Connan the Cimmerian
(Dark Horse)

Író: Tim Truman
Rajzoló: Tomás Giorello és Richard Corben

„A Sötét Lónál nemrégiben rebootolták a Barbár kalandjait, aminek elsődleges oka a koncepcióváltásban keresendő. Amint arra az új sorozat címe is utal, Conan hazája, a kies Kiméria az új helyszín, hősünk ide tér vissza külhoni vándorlásai, hódításai és egyéb elfoglaltságai után. Ezzel kapcsolatban előtérbe kerül az otthonhoz és családjához fűződő kapcsolata, ami egy ilyen baltával faragott arcú és lelkű figura esetében izgalmas és sokat ígérő ötlet. A Tim Truman-Tomás Giorello alkotópáros kiegészült Richard Corbennel, aki a sztori szempontjából kulcsfontosságú flashbackeket rajzolja.” (czben)

Echo
(Abstract studios)

Író és rajzoló: Terry Moore

„Terry Moore új sorozata, az Echo egy fura anyagról szól, aminek eredetére magyarázatot is kapunk. Ez a fura valami az égből hullt le, hogy aztán egy nő bőrén megtapadva fura elváltozásokat okozzon a delikvens bőrén. A kialakult páncél még csak az első furcsaság, ami ezzel jár, rövidesen mindenki a lány nyomába ered, hogy visszaszerezzék, vagy épp megkaparintsák az ismeretlen (?) anyagot. A sztori nem egy nagy hűha, de Moore tiszta vonalas rajzai, valamint könnyed hangvétele és lendülete bárkinek eladja magát.” (fdave)

Four Eyes
(Image)

Író: Joe Kelly
Rajzoló: Max Fiumara

Joe Kelly és Max Fiumara októberben indult új sorozata a ’33-as világgazdasági válság idején játszódó új sorozata az Image legizgalmasabb, független vállalkozása volt ebben az évben.
„Kelly szemrebbenés nélkül keveri a világgazdasági drámát (mondhatni, soha jobbkor) és a sárkányos fantasyt, mintha ez a világ legtermészetesebb dolga volna. A Four Eyes egy egészen lassan csordogáló, karakterközpontú dráma, amiben a fantasy-elemek csak díszítésként vannak. Érdekes téma, izgalmas műfaji egyveleg, remek főszereplő, kiváló képi világ, és lehetőségek minden mennyiségben.” (Olórin)

Guardians of the Galaxy
(Marvel)

Író: Dan Abnett és Andy Lanning
Rajzoló: Paul Pellettier

„Energikus, látványos, izgalmas, nagyszabású, ötletes, ráadásul még humora is van. A játék itt egyértelműen arra megy ki, hogy összedobják a lehető legfurcsább, legvalószínűtlenebbül működőképes csapatot, aminek feladata az lesz, hogy megakadályozza az újabb galaxis szintű fenyegetések létrejöttét, elkerülve egy harmadik Annihilation-katasztrófát. Dan Abnett és Andy Lanning elkezdték a War of Kings felvezetését. Szóval, aki nyomon akarja követni a Marvel legközelebbi nagy eseményét, az jobban teszi, ha elkezdi olvasni a Guardians of the Galaxyt. Persze még jobban tette volna, ha már az elejétől olvasta volna, merthogy ez még mindig az utóbbi évek egyik legnagyszerűbb új Marvel sorozata.” (Olórin)

House of Mystery
(Vertigo)

Író: Matthew Sturges és Bill Willingham
Rajzoló: Luca Rossi, Ross Campbell és sokan mások

„A House of Mystery horrorantológiaként indult 1951-ben, amíg a Comic Code Authority meg nem szelídítette (ideiglenesen) az ’50-es évek közepén. Az évtizedek során a DC egyik leghíresebb sorozatává vált, most pedig a Verigo elérkezettnek látta az időt, hogy ismét borzongató történetekkel szórakoztassa az olvasót a Rejtélyek Házáról. A régi sztorik állandó mesélője, Káin, az első rész elején megöli testvérét, Ábelt, majd pedig észreveszi, hogy otthona (a Rejtélyek Háza) az utolsó szálkáig eltűnt – a jelek szerint valamiféle dimenziók/álmok közötti helyre, ahol fogva tart egy rakás, különböző világokból és korokból származó embert. Hogy ne unatkozzanak, a foglyok bárt nyitnak, ahol a vendégek pénz helyett történetekkel fizetnek. A sorozat alapvetően a házban ragadt emberekről szól, és részenként kiegészül ezekkel a pároldalas, random történetekkel, amik formájukat, stílusukat, hangulatukat tekintve teljesen kötetlenek, azaz kiváló alkalmat szolgáltatnak az íróknak (és rajzolóknak- a szerk), hogy fantáziájukat hagyják szabadon szárnyalni.” (Olórin)

Kull
(Dark Horse)

Író: Avrid Nelson
Rajzoló: Will Conrad

„Az új sorozat írója, Arvid Nelson nem mond ítéletet jóról és rosszról, Kullt sem láttatja hősnek: ez egyszerűen egy olyan világ, ahol vér, árulás és kegyetlenség jelenti a hatalomhoz vezető utat. A hamisítatlan középkori hangulat méltóságot kölcsönöz a szereplőknek: ezek a sebhelyes, könyörtelen urak bizony még tudtak valamit. Kull duplaoldalas megjelenésekor a hideg futkosott a hátamon, ez pedig nem történhetett volna meg, ha nincsenek Will Conrad részletgazdag, ugyanakkor nyers rajzai és José Villarrubia sötéten ragyogó színei. Az első számban tehát történetileg nincs semmi különös, de hangulatilag igencsak meggyőző. Reméljük, az alkotók elérik, hogy Conan mellett egy hozzá nagyon hasonló karakter kalandjainak is legyen létjogosultsága. A kezdet alapján úgy néz ki, jó úton járnak.” (czben)

Madame Xanadu
(Vertigo)

Író: Matt Wagner
Rajzoló: Amy Reeder Hadley

„Madame Xanadu is belépett azoknak a DC-univerzumban többnyire kihasználatlan és majdnem jelentéktelen, magukban mégis lehetőségeket rejtő karakterek sorába, akik az idővel megérettek arra, hogy saját sorozatot kapjanak a kiadó Vertigo imrintjében. Wagner szép lassú tempóban halad a sztorival, elsősorban a fantasy, a történelem, a kaland és a dráma keveredésének sajátos hangulatára koncentrál, nem az események pörgésére, és ez eddig kiváló taktikának bizonyult. A főhősnő karaktere izgalmas és érdekes, ügyes arányban keveredik benne a gyermeki ártatlanság, és a korral járó bölcsesség, mind a dialógusok és a kellemesen archaikus hangulatú narráció, mind pedig Amy Reeder Hadley rajzai által.” (Olórin)

RASL
(Cartoon Books)

Író és rajzoló: Jeff Smith

„Jeff Smith legendás és nem hiába népszerű Bone sorozatát befejezve kezdett 2008-ban egy új sorozatba. A ritkásan megjelenő RASL eddig három füzetet eredményezett, és egy festménytolvajról szól, aki nem mellékesen képes a térugrásra. Ide-oda utazgat a különböző alternatív világok között, satöbbi satöbbi. Akik bírták Smith rajzait, illetve történetmesélési módját, ezt is tuti szeretni fogják.”(fdave)
Jeff Smith bármit csinál, arra érdemes felkapni a fejünket, és erre tökéletes példa a RASL, mely az év egyik legizgalmasabb, legegyedibb képregénye volt, a függetlenek közt mindeképp kiemelkedő. A mesélés néhol kicsit nehezen befogadható, mégis megéri az erőfeszítést!

Secret Six
(DC)

Író: Gail Simone
Rajzoló: Nicola Scott

Ez a sorozat az év legjópofább alapötletéből – miszerint pakoljunk össze egy új Titkos Hatost – igen hamar, már néhány epizód után kinőtte magát, és az év legkúlabb, legdögösebb, legszórakoztatóbb címe lett. Deadshot, Bane, Scandal és a többiek őrült kalandjai egy misztikus kártya körül az év egyik igazi leg-leg-legje, köszönhetően a morbid humor, a bizarr akciók, az imádni valóan gonosz karakterek tökéletes elegyének, melyre Gail Simone talált rá, társa Nicola Scott, aki eleven, kifejező rajzaival teszi teljessé az élvezeteket. Nem lehet nem szeretni, és képtelenség letenni; a DC kiadó igazi büszkesége.

És a győztes…

2008 Legjobb új sorozatának díját kapja

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9