Antal Nimród képregénye…

[metro] Krezinger Szonja interjúja Antal Nimróddal, melyben Nimród hiába említi kétszer is, hogy képregényt készít, a kérdező csak nem harap rá a témára! Hátha legközelebb többet tudunk meg…

Van egy találós kérdésem, játszanának velem? Gondoltam egy magyar rendezőre. Csányi Sándor, Balla Eszter és a budapesti metró után Kate Beckinsale, Luke Wilson és Hollywood következik filmográfiájában. Nos, ki ő?

A válasz túlontúl egyszerű és nincsen benne semmi csavar. Persze, hogy Antal Nimródról van szó, aki már második hollywoodi filmjét készíti elő Armored (szó szerinti fordítása Felfegyverezve – a szerk.) címmel a tengeren túl. A Beckinsale és Wilson nevével fémjelzett első tengerentúli rendezése, az Elhagyott szoba (Vacancy) pedig keddtől már DVD-n is kapható. A rendezőt magyar színészekről, forgatókönyvtervekről is kérdeztük.

Mit gondol, jó bemutatkozás volt az álomgyárban az Elhagyott szoba megrendezése?
– Nem tudom. A Kontroll itthon az volt. Ez pedig elindított egy utat, zsánerfilmekben kipróbálhatom magam. A stúdió szempontjából mindenképpen jó bemutatkozás volt, mert nyereséges. Ugyanakkor nem én írtam a történetét, nagyobb a távolságom tőle. A jövőben a Kontrollhoz hasonló filmeket szeretnék inkább csinálni, kreatív irányba szeretnék elmozdulni, magam akarom írni a történeteket. Pillanatnyilag még nem vagyok ebben a helyzetben, be kell bizonyítanom, hogy itt is tudok működni.

Nyáron azt nyilatkozta, van három filmterve is, ezek saját történetek. Jelen pillanatban hogy áll velük?
Az egyikből képregény készül, ez egy horrortörténet. A másikat szeretném következő filmemként elkészíteni az Armored után, a harmadik egyelőre csücsül.

Amerikai vagy magyar filmként készülhetne el ez az ötlet?
– Amerikai filmként, de terveim közt szerepel egy magyar is. Ennek az elkészülte sok mindentől függ, többet nem mondhatok róla.

Az Armored egy páncélautó kirablásáról szól majd, és erőszak a Kontrollban és az Elhagyott szobában is volt elég. Le kell ebből vonnunk bármilyen következtetést?
– Ha belegondolok, minden filmben, ami nekem valaha tetszett, volt erőszak. Chaplint is fejbe verik, a Star Warsban is ott a lézerkard, Buster Keatont is megpróbálják lecsapni. Az erőszak tág fogalom, az élet tele van vele. Én nem Amerikai pite típusú vicces filmeket szeretnék készíteni, de ha belegondolunk minden filmben van erőszak, még a szerelmi történetekben is. Engem viszont nem ez vonz, hanem a jó történet.

És mitől jó egy történet?
– Azt azután tudom megmondani, hogy megtaláltam. Az a jó, ami megfog, le tud kötni.

Az Armored munkálatai hol tartanak?
– Két színész már megvan, Matt Dillon és Columbus Short. Januárban szeretném elkezdeni a forgatást, az előgyártás már elindult. Keressük a helyszíneket, készülnek a páncélautók a szereplők ruhái. Én pedig tovább storyboardolok.

Hogyan látja a hazai filmes életet és lehetőségeket?
– Magyarországon a filmkészítés nehéz, de nem lehetetlen, és ez a legfontosabb. Van út, amellyel elérheti az ember, hogy filmet készíthessen. Nem könnyű, de semmi sem az az életben. Azt sajnálom, hogy klikkek élveznek elsőbbséget, és sokan nem kapják meg a lehetőséget, ugyanakkor az ember kreálhat új lehetőségeket is magának. Én minden évből tudok mondani olyan filmeket, amelyeket jónak tartottam, bár az utolsó három év új magyar filmjeivel nem annyira vagyok tisztában. Nem könnyű a helyzet otthon, de egyre több új impulzus jön, a következő generációknak könnyebb dolguk lesz.

Melyik magyar filmeket tartotta jónak?
– Pálfi Hukkléjét nagyon szerettem vagy a Moszkva teret Török Ferenctől, és a Szezonban is volt nagyon sok jó dolog. Dyga Zsombort is bírom, nagyon jó pillanatai vannak. Az összes fiatal rendezőnél találnék valami jót. András Feri Dögkeselyűje, Szász János Woyczeke mellett is van még vagy ezer nagy magyar film. Ez bebizonyítja, hogy lehet jó filmeket készíteni, elég megnézni a románokat, hogy honnan jöttek és hova jutottak.

Tervezi, hogy magyar színésszel dolgozzon egy amerikai filmben?
– Ezen vagyok régóta, keményen dolgozom rajta. Marozsán Erikával szívesen dolgoznék, és ezerszer kérdezték már meg tőlem, hogy Csányi Sándor mennyire tud angolul. Badárt, Mucsit, az összes Kontroll-arcot vinném, de Cserhalmi Györgyöt, Kulka Jánost és Kovács Lajost is. A most képregény formában megvalósuló horrortörténetemben van egy étterem, amit három, fura nyelven beszélő külföldi vezet, erre már neveim is vannak.

A színészek angoltudása mellett min múlik, hogy ténylegesen kivihessen magyar színészeket?
– Szeretnél valamit tisztázni. A jó angoltudás segítség, de nem előny. Elég megnézni, hány külföldi dolgozik Hollywoodban: rengetegen törik a nyelvet. A stúdiók vágynak másfajta szemléletre, kifejezetten vonzó, ha a rendező nem amerikai. Ott a három mexikói sikere, vagy Ang Lee-é. Koltai Lajos sem úgy beszéli az angolt, mintha itt született volna, mégis elindított valamit.
Én is tanulok a mai napig. Egy dolgot kellett elfogadnom, ami nehéz volt. Itt nem minden döntés van az én kezemben. Azzal a mezőnnyel kell a lehető legjobbat kihoznom a filmből, amit kapok, ezek a törvények. A legfontosabb az, hogy bizalmat kell kiépíteni, én épp most ezt teszem. Az Armored-ot nem kaptam volna meg, ha ez nem kezdődött volna el. Több beleszólásom van a dolgokba, de még nem tartok ott, ahol a Kontrollal tartottam.

Tehát odakinn magyarnak számít, nem érdekes az, hogy Amerikában született?
– Itt is, ott is a furcsa külföldi vagyok. Amerikában magyarként gondolnak rám, hallják, hogy magyarul beszélek a telefonon. Én lettem a crazy Hungarian.

FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK: