Allah szuperhősei megmentik a világot

Iszlám képregény magyar főhőssel

(Kovács Dániel) Ugye, meglepő lenne, ha egy Superman és Amerika kapitány kaliberű, természetfeletti képességekkel bíró képregényhős a világ immár habitussá vált megmentése közben, úgy naplemente tájt váratlanul kitekerné imaszőnyegét, majd magát gondosan Mekka felé irányozva elimádkozná a muszlimok esti fohászát, a magribot? Pedig akár ez is megtörténhetne a világ első arab szuperhős-képregényében, amelynek 99 hőse közül számos az iszlám kultúrkörhöz kötődik. Amire pedig mi is felkaptuk a fejünket: a kilenc kiemelt hérosz egyike hazánkfia. Úgy hívják: Székelyhidi Miklós.

Történt 1258-ban, hogy a mongolok betörtek Bagdadba, romba döntötték a várost, a 9. században alapított híres könyvtár köteteit pedig egytől-egyig a Tigris vizébe szórták. A szemtanúk szerint a folyót feketére színezte a tekercsekből kioldódó tinta. A könyvtár néhány tudósa azonban misztikus köveket helyezett a folyóba, amelyek magukba szívták az egyébként pusztulásra ítélt tudást. A kilencvenkilenc fekete kő ma a világ különböző pontjain található, ám egyvalami közös bennük: különleges képességekkel ruházzák fel tulajdonosukat.

A történet első fele igaz – a második a The 99 című kuvaiti képregénysorozat sztorijához tartozik. Az alapötlet a ma 37 esztendős, Kuvaitvárosban élő pszichológus, Naif al-Mutawa fejéből pattant ki, aki Amerikában felcseperedő kamaszként lett a Marvel füzeteinek és a Hardy-fiúk kalandjainak rajongója. Al-Mutawát az Öböl-háborút traumaként megélő iraki katonák történetei indították el az úton: őket ugyanis arra nevelték, hogy hőst lássanak Szaddám Husszeinban, de bálványuk egy csapásra porba hullt a vereséget követően.

Az arab kultúrkörben felnövő fiatalok előtt nincsenek olyan pozitív példaképek, amelyekben a nyugati országok tinédzserei bővelkednek. A hiány kiküszöbölésére al-Mutawa igazi multikulti csapatot toborzott: az egy híján száz főhős ugyanennyi különböző országból származik, és személyre szabott tulajdonságokkal bír, ráadásul az általuk birtokolt kövek Allah 99 tulajdonságának egyikével ruházzák fel őket. A tolószékben ülő amerikai Darr például képes befolyásolni a fájdalmat, a 17 éves portugál Mumita megnövelheti az érzelmek erejét.

A kilenc központi szereplő között található a már a második füzetben bemutatkozó, 13 éves Székelyhidi Miklós, képregénybeli nevén „Jami, az assembler” (az assembler egy speciális szoftver, fordítóprogram). A történet szerint Miklós szerető családban, tudósházaspár gyermekeként látta meg a napvilágot, és zseniális képességeinek hála már kiskorában alkalmazták szülei mellett, a magyar kormányzat által működtetett Nahomtech Számítástechnikai Kutatóintézetben (ez a sorozat hatodik füzetében helyszínként is megjelenik). Míg technológiai és mérnöki tudományát tekintve Miklós, aki 13 évesen kerül a 99 közé, a géniuszok közé tartozik, addig szociális kapcsolatait tekintve igencsak fejletlen, mondhatni enyhén autisztikus – azaz természetfeletti képességei mellett is hangsúlyozottan emberi.

Bár Szaúd-Arábiában az állami cenzorok betiltották a sorozat bemutatkozó számait, több arab nyelvű újság pedig határozottan elzárkózott a folytatásos közléstől, A 99 érzékenyen egyensúlyoz a manapság többnyire szembeállított nyugati és keleti civilizáció közös határának mezsgyéin. A bevezetőnkben említett jelenetre nem kerülhet sor: a vallást ugyanis tabuként kerülik a rajzkockák, bár a női főszereplők némelyike viseli a hagyományos iszlám fejkendőt. A történetet elindító esemény az arab világ fénykorát, a tudományos és művészeti centrumként megélt korai középkort idézi fel, amelyről Európában manapság hajlamosak vagyunk elfeledkezni; a mai helyszínek viszont behálózzák a világot. A füzeteken a Marvel korábbi szerkesztője, Marie Javins dolgozik, a történet fonalát pedig a képregényveterán Stuart Moore bonyolítja – mindketten az Egyesült Államokból. A rajzstílus ugyancsak az amerikai klasszikusokat idézi.

A 99 kultúrkörökön átívelő nyitottsága hatásos üzletpolitikai fogásnak bizonyult. Al-Mutawa társasága, a Teshkeel Media Group 23 millió dollárnyi alaptőkét gyűjtött össze, többek közt egy bahraini befektetési banktól. A globális terjesztést elősegítendő nemrég szerződést írtak alá az Endemollal – ez a holland médiaóriás tulajdonolja többek közt a Big Brother és a Power Rangers sikersorozatait. A képregényből ma havonta egymillió példány jelenik meg, hét nyelven. Már készül Indiában a rajzfilmsorozat, Kuvaitban pedig az első, A 99-re szakosodott élménypark. A Forbes nemrég a top húsz világtrend közé sorolta al-Mutawa képregényét.

Az amerikai mintára készült, egyetemes értékeket hangsúlyozó arab képregény térhódítása már csak azért is örvendetes, mert korábban az Al Aksa palesztin tévéadó épp ellenkező célokra használta az amerikai gyerekek egyik ikonját, Miki egeret. A világsajtót bejárták a képsorok az iszlám felsőbbrendűségét sulykoló Disney-klón, Farfur alakításáról, amely a mérsékelt arab médiában is megdöbbenést váltott ki. A szélsőségesek persze A 99-et is joggal vádolhatják a nyugati szabadságeszmék terjesztésével, de egyelőre úgy tűnik: az Allah tulajdonságaival felruházott ceruzabajnokok a radikális mullahok felett is képesek győzedelmeskedni. hg.hu

Oldalak: 1 2 3