A képregény, mint anyagi érték

18) Különleges számok

A képregények döntő többségénél megfigyelhető az, hogy valamely számokból jóval több példány fogy, mint a többiből. Fentebb már jeleztem számos ilyen tényt, mint például azt, hogy egy érdekes karakter vendégszerepel a kiadványban, egy különleges esemény kerül ábrázolásra a műben vagy egy ismertebb alkotó működik közre a képregény elkészítésében
stb.

Nemcsak e szempontból lehet megközelíteni a dolgot, hanem onnan is, hogy például egy kiadvány első száma, jubileumi esetleg utolsó része is nagyobb értékre tehet szert az idő múlásával, szemben egy „egyszerű, mezei” résszel.
Nemrégiben valaki a 2003-ban megjelent The Walking Dead 1. számát 10100 amerikai dollárért adta el az Ebay aukciós oldalon, amely a Diamond képregények terjesztésével foglalkozó vállalkozáson keresztül, annak becslései szerint, mindösszesen 7200 példányban kelhettek el a megjelenés idejében az észak-amerikai képregényboltokban. És ez csak egy alig egy évtizede megjelent képregény, akkor még nem is említettük az Action Comics vagy a The Amazing Spider-man 1. számait (természetesen a legelső sorozatokról van szó), amelyek állapottól függően több ezer vagy millió dollárt is megérhetnek. Éppen ezért manapság nagy „biznisznek” számít, főleg a kiadóknak, új sorozatot indítani, vagy már meglevőt újraindítani, esetleg azt átszámozni.

Az 1980-as évek legvégén, amikor számos hír látott napvilágot arról, hogy egyes képregények mennyit érhetnek illetve mennyiért kelnek el, mindenki „jó” beruházásnak kezdte tekinteni a képregényeket. Ehhez tegyük hozzá azt is, hogy a kiadók is szívesen asszisztáltak e feltevéshez.

A Marvel kiadó az X-men (1991-es sorozat) 1. számát számos különböző (variáns) borítóval jelentette meg 24 évvel ezelőtt több milliós példányszámban. Mondani sem kell, mindenki, aki tudott (nemcsak a sorozat gyűjtői, rajongói), számos példányt megvásárolt belőlük, arra számítva, hogy majd idővel kiváló áron túladhat az adott kiadványokon. Nos, ez végül nem így lett. Az X-men 1. száma még ma is „tucatszámnak” tekinthető, így sok esetben, anyagi szempontból nézve, még a borítóárát sem éri meg.

De akár a hazánkban 2001 és 2010 között megjelenő A Csodálatos Pókember 2. sorozatának alapjául szolgáló Ultimate Spider-man című kiadványt is felhozhatnánk példaként, hogy a kiadók mennyire szeretnek az új sorozatindítással/átszámozással élni. Az Ultimate Spider-man 1. sorozata 133 számot ért meg, majd rövid idővel később újraindították/folytatatták a szériát Ultimate Comics Spider-man címen. Ez utóbb említett széria mindössze a 15 számáig jutott, amikor is újraszámozás keretében a 150. számmal folytatódott a kiadvány (mintha az első amerikai sorozat meg se szűnt volna anno). Végül a 160. résszel újra véget vetettek az amerikai újvilági-Pókember történeteknek, ami röviddel ezután megint újraindult Ultimate Comics Spider-man 2. sorozat néven 1. számmal a borítóján.

Rövid idő alatt rengeteg első, jubileumi és utolsó számhoz juthatott hozzá az érdeklődő. Finoman sem nevezném ezt a véletlen művének.

A jubileumi kiadások is valamilyen szempontból nagyobb értéket képviselhetnek. Sokszor kibővített tartalommal jelennek meg, számos extrát magukban hordozva (vázlatrajzok, szerzői elmélkedések, hosszabb levelezési rovat, poszter, kártya vagy egyéb kisebb ajándék-melléklet), amelyek egy normál számban nem lelhetőek meg. Talán ezek a tényezők tesznek értékesebbé egy ilyen kiadványt.

A sorozatok egy része meghatározott időre van „tervezve”. De olykor, mint ahogy a fentebbi példán is bemutattam, a „végtelenre” predesztinált szériák is befejeződhetnek valamilyen okból kifolyólag. Valamennyi utolsó epizód (ha nem rendkívüli okokból szűnik meg a kiadvány) egyben lezárást is kell, hogy tartalmazzon (hogy az megnyugtató-e vagy sem, az már más napra tartozik). A kedvenc szereplő, karakter legutolsó vélt felbukkanása sok érdeklődőt is odavonzhat, ami nagyobb eladásokhoz vezethet.Talán ezen tényezők teszik értékesebbé, illetve ritkábba és ezért nehezebben beszerezhetővé e különleges számokat.

Bár a fentebbi kategóriák valamelyikében is helye lenne, de én a luxuskiadású (angolul: deluxe) számokat itt említeném meg. Főleg az 1990-esévekben, Amerikában, a legtöbb esetben a képregényekből megjelent egy normál és ahhoz képest egy deluxe, „minőségibb” kiadás is (a Marvel kiadó előszeretettel adott ki ilyen képújságokat). A különbség a legtöbb esetben mindössze annyi volt, hogy a deluxe kiadványok vastagabb borítóval jelentek meg és jobb minőségű papíron (én is rendelkeztem több ilyen kiadvánnyal, s a normál kiadású képregények lapjai sokszor besárgultak, míg a jobb minőségű papírra nyomtatott történetek mindvégig kifogástalan állapotúak maradtak). Az áruk is ehhez viszonyítva drágább volt általában 0,5-1 dollárral. Az esetek nagy részében semmilyen extra anyagot nem tartalmaztak a luxusszámok a normál kiadáshoz viszonyítva. A jobb, luxus-minőség természetesen idővel nagyobb értékkel bírhat a normál kiadású számokhoz viszonyítva.

Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15