A képregény és a politika

Egyesek szerint a politika nem csak tudomány, vagy mesterség, hanem egyenesen művészi szinten is űzhető. Míg olyanok is vannak, akik úgy tartják, a képregény nem művészet, bár ez kevésbé ideologikus kijelentés mint az előző, de legalább is ellentmond a szakirodalomnak…

[toc]Amellett, hogy képregényes cikkeket írok ide a képregény.net oldalra, politológia karon végzem tanulmányaimat az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam – és Jogtudományi Karán. Amit most olvashattok, az e félévi szemináriumi dolgozatom, melynek témája szabadon választható volt, egyetlen kikötésként a politikához való kapcsolódást, vonatkozást adta a vezetőnk. Ez nem egy házidolgodat, ez egy tudományos igénnyel megírt tanulmány, mely mind a hivatkozások, jegyzékek, felhasznált irodalom terén megfelel a formai és tartalmi követelményeknek. Lévén, hogy a terjedelem és a határidő szűkre szabott volt, magyar nyelven pedig igen kevés mennyiségű szakirodalom érhető el, a tanulmány mélysége is korlátok közé szorult. Ettől függetlenül remélem, hogy tartalmaz majd számotokra hasznos információkat, érdekességeket, a stílusát pedig igyekeztem inkább olvasmányosra, mint sem szárazabbra, vagy túl tudományosra venni.

SÁPI MÁRTON:A KÉPREGÉNY ÉS A POLITIKA ÖSSZEFONÓDÁSA AZ AMERIKAI TÖMEGKULTÚRÁBAN ÉS MAGYARORSZÁGON
Hogyan jelenik meg a háborús propaganda a kilencedik művészeti ágban?

A képregény műfaja

A képregény különálló művészeti ág. A képzőművészet és az irodalom egyedi keveréke, melynek befogadása – a médium műfaji sajátosságaiból adódóan – leginkább a filmnézés élményéhez hasonlítható [1]. (Eisner 1996) A képregény egymás mellé és alá elhelyezett képkockákból, vagyis panelekből épül fel, a szövegek pedig ún. szövegbuborékokban találhatóak. Bár számos külföldi, képregénnyel foglalkozó tanulmány vezette már vissza a műfaj gyökereit egészen akár a barlangrajzokig, a mai értelemben vett comics [2] fiatalnak mondható műfaj, a XIX. század végén jelentek meg az első idesorolható alkotások, tömegmédiává azonban csak a XX. század elején vált, a comic strip [3] megjelenésével. A kezdetben könnyen érthető, humoros médium az évszázad során számtalan irodalmi műfaj jegyeit sajátította el (kaland-, tudományos-fantasztikus-, történelmi-, életrajzi-, vagy családregény) ugyanakkor a különböző technikával készült rajzok, festmények a különböző képzőművészeti irányzatoknak is megfeleltethetők. (McLoud 2007) Kezdeti hiányosságait levetkőzve a képregény mára a fejlett amerikai, nyugati és távol-keleti kultúrákban társadalmilag elfogadott, a többi művészeti ággal egyenértékű, nem lenézett műfaj. (Dunai 2007, 1) Hosszú folyamat eredménye ez, melyet különösen lassított, hogy a II. világháború alatt és után a képregény műfaja a politikai propaganda áldozata lett.

II. világháborús propaganda az „Aranykorban”

[4] Az európai politikai és háborús helyzetet figyelve az Egyesült Államok nem tudott semleges maradni. A Japánnal pattanásig feszült kereskedelmi konfliktusai végül az 1941 december 7.-i Pearl Harbour-i légitámadáshoz és ezzel egy időben az USA belépéséhez a II. világháborúba, illetve – fókuszálva vizsgálódásunk tárgyára – számos művészeti ág politikai elkötelezettségéhez vezetett. Az amerikai képregény a II. világháború alatt a háborús propaganda eszközévé vált. Az akkortájt népszerű hősök felhagytak az egyszerű tolvajok, bűnözők, gonosztevők elleni harccal, amikor is a kilencedik művészeti ág elkezdett a világ eseményeire reflektálni. A kor legjellemzőbb lokálpatriótája a Marvel [5] amerikai lobogóba öltözött hőse, Captain America [6] Hitler és náci serege ellen küzdött a képregények lapjain. A kiadó legnagyobb vetélytársa, a DC [7] pedig legnépszerűbb, legjellegzetesebb karakterét, Supermant [8] is hamar háborúba küldte. A két konkurens nagykiadó közt ideológiai különbség figyelhető meg a korban; míg a Marvel képregényekben a háború pártolása, és a patriotizmus volt a legfontosabb motívum, addig a DC a Roosevelt-féle „New Deal” kormányzati politika mellett tette le a voksát (Coogan 2006). Mi sem szemlélteti ezt jobban, mint a legendás World’s Finest [9] cím nyolcadik számának borítója, ahol Superman, Batman [10] és társa Robin [11] az amerikai hadsereget támogató kötvények, és bélyegek vásárlására bíztat, miközben Amerika Kapitány a fiktív náci szupergonosz, az első Red Skull [12] ellen harcolt. Superman, a földre érkezett idegen lény, nem csak tudományos-fantasztikus alapokon nyugvó, de bibliai ihletettségű karakter, eredete számos ponton párhuzamba állítható Mózesével, így tehát egy nép védelmezőjeként nem áll távol a figurától az elnyomás ellen való küzdelem. További fontos különbség, hogy a kriptoni hőst csak a háborús időkben használták propaganda célokra, addig Amerika Kapitány a tökéletes amerikai katona évtizedekig nem is tudott kilépni ebből a szerepkörből. Így a két kiadó történeteiben megfigyelhető lokálpatriotizmus is más-más színezetet kap. Ezt ellensúlyozandó Superman be is lépett a seregbe szolgálni.
A képregény-írás és kiadás ezen korai szakaszában elkészült füzetek igen leegyszerűsített, lecsupaszított cselekménnyel és mondanivalóval bírtak, és a már megjelenésükben is egyszerű üzenet hordozó hősök tökéletesen alkalmasak voltak arra, hogy az erős, megdönthetetlen Egyesült Államok képét közvetítsék, mikor a szabadság és hősiesség nevében legyőzikk az elnyomó, náci ellenségképet.


  1. Nem véletlen, hogy a filmes forgatókönyv írásakor használt storyboard is egyfajta „néma képregény”
  2. A műfaj eredeti, az Amerikai Egyesült Államokból származó elnevezése, mely a korai, humoros jellegre utal.
  3. Általában három panelből álló képsor, a végén humoros csattanóval.
  4. A képregény-kiadás 1930 és 1950 közti korszaka
  5. Amerikai képregény-kiadó nagyvállalat, alapítva 1939-ben Timely Publications néven
  6. Megalkotói: Joe Simon és Jack Kirby. Magyar fordításban Amerika Kapitány
  7. Amerikai képregény-kiadó nagyvállalat, alapítva 1934-ben National Allied Publications néven
  8. Megalkotói: Jerry Siegel és Joe Shuster
  9. A sorozat, mely egy képregényben szerepeltette a DC Comics két máig legnépszerűbb karakterét, Supermant és Batmant.
  10. Megalkotója: Bob Kane
  11. Megalkotói: Bob Kane, Jerry Robinson és Bill Finger
  12. Megalkotói: Joe Simon és Jack Kirby. Magyar fordításban: Vörös Koponya. A karakter harmadik inkarnációja – a kor szellemének megfelelően- már kommunista vezér.

Oldalak: 1 2 3

FACEBOOK HOZZÁSZÓLÁSOK: