A Disney bekebelezte a Star Wars univerzumot (is)

Az elmúlt húsz év legjelentősebb filmes üzletét kötötték meg Hollywoodban akkor, amikor a The Walt Disney Company 4,05 milliárd dollárért megvásárolta a Lucasfilm Ltd-t. Az új tulajdonos azonnal bejelentette, hogy elkészítik a Csillagok háborúja 7-et is.

Hollywoodban a The Walt Disney Company bejelentette, hogy 4,05 milliárd dollárnyi készpénzért és részvényért cserébe megvették a Lucasfilm Ltd-t. A bejelentéssel egy időben azt is közölték a sajtóval, hogy 2015-ben a mozikba kerül a Csillagok háborúja-saga hetedik része is. A Lucasfilm tulajdonolja a Csillagok háborúja vizuális effektjei mellett számos egyéb film látványvilágán dolgozó Industrial Light and Magic nevű céget és a számítógépes játékokat gyártó LucasArts-ot is.

Az üzlettel a Disney tulajdonába került az Indiana Jones-franchise, a Lucasfilm minden ajándéktárgy, flim, videó és audió joga, valamint a Lucasfilm Ltd, az Industrial Light and Magic és a Skywalker Sound, azok minden találmányával, technológiai újításával és védjegyével együtt.

A felvásárlást követően Kathleen Kennedy, a Lucasfilm jelenlegi társelnöke marad a cég elnöke, de immáron egyedül ül majd az asztalfőn, kap viszont egy főnököt maga fölé Alan Horn, a Disney elnöke személyében. A vételár felét a Lucasfilm készpénzben kapja meg, a többi pénzt 40 millió Disney-részvénnyel fizeti ki a vevő. A Lucasfilm részvényeit kizárólagosan birtokló Lucas egyébként idén júniusban jelentette be, hogy távozik a cég éléről, és Kennedy-t jelölte ki utódjául.

A Disney 1991 óta a Dow Jones Indexben is szerepel, de egyelőre nem tudni, hogy a piac hogyan reagál a felvásárlás hírére, hiszen a New York-i tőzsde a Sandy hurrikán támadása miatt éppen zárva tart.

Kennedy lesz az új Csillagok háborúja-film executive producere is, azaz ő felügyeli majd a projektet az első tollvonástól kezdve. George Lucas, akinek az egész franchise létét köszönheti a filmvilág, kreatív konzultánsként vesz majd részt a munkálatokban. Lucas a nevét viselő Lucasfilm elnök-vezérigazgatójaként azt nyilatkozta a bejelentést követően, hogy eddig is az okozta neki a legnagyobb örömöt, ha láthatta, ahogy a Csillagok háborúja-saga az egyik generációtól a másikra öröklődik.

Eljött az idő, hogy átadjam a Csillagok háborúját a filmesek új generációjának. Mindig is azt vallottam, hogy a franchise jelentősége túlmutat rajtam, és hittem abban, hogy bőven túlél engem is. Mindenképpen szerettem volna megérni, hogy jó kezekben legyen a Csillagok háborúja, és erre Kathleen Kennedy személye és a Disney a garancia. A Disney olyan lehetőségeket nyit meg a Lucasfilm előtt, amiről eddig álmodni sem mertünk.

A 2015-ben érkező 7. részt a 8. és a 9. követi majd, a két cég távlati terve padig az, hogy két-három évente újabb mozifilmekkel folytatódjon a történet. A Disney szerint a 2005-ben bemutatott A Sith-ek bosszúja óta elég idő telt el ahhoz, hogy új történeteket meséljenek el, amire szerintük igen nagy igény mutatkozik. Azt egyelőre nem tudni, hogy a hetedik epizód hol veszi fel a történet fonalát, bár logikusnak az tűnik, hogy a Jedi visszatér eseményei után játszódjon.

A Lucasfilmet George Lucas 1971-ben alapította, hat évvel a Csillagok háborúja elkészülte előtt. A cég az 1973-as American Gafittivel szerzett hírnevet magának, ezt követte az első három Csillagok háborúja-film és az Indiana Jones-franchise, majd a klasszikus trilógia három folytatása. Lucas a Csillagok háborúja megalkotása mellett leginkább azért tekinthető úttörőnek, mert olyan ajándéktárgyipart épített fel a filmek köré, amiből 2011. végéig 33 milliárd dolláros bevételre tett szert. Ebből mindössze 4,5 milliárd dollárt hoztak maguk a filmek, 4,3 milliárdot a DVD- és Blu-ray-eladások 15 milliárdot pedig a játékok.

A filmtörténelem egyik legismertebb és legjövedelmezőbb franchise-jának tulajdonosaként Lucas tulajdonképpen azt csinált, amit akart. Mindig is érdekelte a televíziózás, így a Csillagok háborúja-univerzumban játszódó animációs sorozatokat készített, és 2005 óta dolgozik azon, hogy a sztoriból élőszereplős tévésorozat is készüljön. Ehhez legközelebb tavaly volt a cég, amikor Lucas bejelentette, hogy 30 forgatókönyv már készen van a filmek elsősorban gyerekekre kihegyezett világánál jóval komorabb sztoriból, de sajnos azt is közölte a sajtóval, hogy addig, míg megfelelő minőségben és áron el nem tudja készíteni a sorozatot, nem fog belevágni.

A Lucasfilm mellett a Disney tulajdonába került a videójátékokat kiadó LucasArts és az Industrial Light and Magic nevű trükkgyár, amit Lucas két évvel a Csillagok háborúja forgatása előtt alapított, pont azért, hogy legyen egy olyan cég, ami meg tudja valósítani elképzeléseit a film trükkjeit illetően. A Csillagok háborúja (azaz az Új remény alcímű negyedik rész) egyébként 11 millió dollárból forgatták, ami az inflációt is figyelembe véve most úgy 45 millió dollárnak felel meg. A film eddig 1,5 milliárdos bevételt termelt, de a franchise többi darabja sem sokkal maradt el mögötte, a negyedik (vagy első) résznek számító Baljós árnyak is egymilliárd dollárt hozott a konyhára.
Nem csak gyerekeknek

A Disney-t 1923-ban alapította Walt és Roy Disney, de az évek során az egész estés rajzfilmek sikerére építve a testvérpár igazi médiabirodalmat épített, ami sokkal többről szól, mint az éneklő Hófehérkéről, akit körbetáncolnak a gondosan megrajzolt törpék. A Walt Disney Studios jelenleg Hollywood egyik legnagyobb filmstúdiója, de övék az országos ABC csatorna, az Amerikában piacvezető sportadó, az ESPN, és India egyik legnagyobb tévés műsorgyártója is. A Disney-portfólió része a képregényeket kiadó, és a képregényfilmek sikerét kihasználva iszonyatos pénzeket termelő Marvel és a számítógépes animációban utazó Pixar is. A cégbirodalom tavaly több mint 40 milliárdos forgalmat bonyolított, és 4 milliárd dollár tiszta nyereséget termelt. A égcsoport értékét a piac valamivel több mint 37 milliárd dollárra értékelte a tavaly eredmények alapján.

A Disney mesefilmjei mellett élményparkjairól híres, de a Kaliforniában, Floridában, Párizsban, Tokióban és Hong Kongban felhúzott óriási vidámparkok ellenére sem lehet már évtizedek óta gyermekeket kiszolgáló cégnek nevezni. Elég, ha csak arra gondolunk, hogy 1984-ben a Disney megalapította a Touchstone Picturest, ami kifejezetten felnőtteknek szóló filmekre szakosodott, így ők gyártották például a Tom Cruise kézügyességét bemutató Koktélt, a Holt Költők Társaságát, a Julia Robertset romantikus kurvának ábrázoló Micsoda nőt, a kontár horrorfilmesről szóló Ed Woodot, a ConAir, a fegyencjáratot, a háborús Pearl Harbort, vagy a szexi csaposlányokról szóló Sakáltanyát.

A Disney emellett a mára már a többi brand alá beolvasztott Hollywood Pictures és Miramax Films nevek alatt horrorfilmeket is készített, sőt a Disneynek köszönhetjük többek közt Tarantino Ponyvaregényét is.

Nem ez a cég első jelentős felvásárlása ebben az évezredben. 2006-ban vásárolták meg az Apple-t alapító Steve Jobs rajzfilmes vállalkozását, az akkor már számos egész estés világsikert gyártó Pixart. A Toy Storyval új műfajt teremtő vállalkozásért a Disney 7,4 milliárd dollárnyi saját részvényt fizetett a tulajdonosoknak, miután belátták, hogy hagyományos rajzfilmjeik már nem tudnak versenyezni a Szörny Rt-vel, vagy a Nemo nyomában vizuális világával.

A Pixar megvásárlásával a szakembereken kívül számos fejlett szoftvermegoldás is a Disney-hez került, hiszen a Pixar nemcsak rajzfilmeket készített, hanem a Lucasfilmhez tartozó Industrial Light and Magichez hasonlóan filmes trükköket is. A Pixar egyik fejlesztésének segítségével készült például a Terminátor 2 akkoriban lenyűgöző látványvilágának egy része is, igaz, a meló oroszlánrészét az ILM végezte.

A Marvel képregénykiadóhoz 2009-ben jutott a cég, a Pókembert, az X-Men és az Avengers jogait is birtokló kiadóért 4 milliárd dollárt fizettek akkor.

A cikk eredetije az index.hu-n olvasható.

Facebook Hozzászólások