Képregényhelyzet Romániában

[Pedro / sfportal.hu] Az Átjáró Napi 2. Magyar Képregényfesztivál szakmai programjai közé tartozott a kelet-európai képregénykiadás helyzetérõl szóló kerekasztal-beszélgetés. Ezen Dodo Nita, a romániai képregényszövetség elnöke beszélt a mûfaj romániai történéseirõl, megítélésérõl…

Az elõzetes programtól eltérõen az elõadáson nem vett részt a Képregényfesztivál díszvendége, Aleksandar Zograf, így a szerbiai kitekintés kimaradt a beszélgetésbõl. A romániai helyzettel kapcsolatban Dodo Nita elmondta: keleti szomszédunknál a kommunizmus bukása elõtt csak néhány témakörben lehetett képregényt megjelentetni – történelmi, mozgalmi, sci-fi és állatos füzetek láthattak napvilágot. A rendszerváltást megelõzõen egyébként a német nyelvû Mosaik címû kiadvány volt az egyik legelterjedtebb a mûfaj kedvelõi körében, ez a kiadvány az akkori NDK-ból származott.

1990 után természetesen bõvült a kínálat. A Ceausescu-rezsim bukását követõen minden nagyvárosban legalább egy képregénykiadó kezdett el mûködni. Addig elnyomott szerzõk is megjelentethették mûveiket, így hamar felpezsdült a képregény-élet.

„Megjelentek a keresztény-, a rock-, a ninja- és erotikus képregények is” – mondta a romániai képregényszövetség elnöke. Természetesen odaát is divatosnak számítottak a Walt Disney, az Asterix és Flinstones-füzetek és a világon mindenütt jól ismert szuperhõsök – Batman, Superman, Pókember – kalandjainak különbözõ változatai. Azonban a gazdasági nehézségeknek, a 300%-os inflációnak köszönhetõen a kiadók többsége pár éven belül tönkrement.

Dodo Nita kifejtette, a román rajzolók nagy része külföldön kereste, keresi boldogulását. Sokan közülük azonban nem tudnak csak a képregényrajzolásból megélni, így a rajzfilm, a reklám, vagy a karikatúrakészítés területén próbálnak meg érvényesülni.

Romániában is fesztiválokkal igyekeznek kiszolgálni az érdeklõdõket és újabb híveket toborozni a mûfajnak. Az rajzolói utánpótlás segítésére a legjobb 18 éven aluli tehetségeket külön is díjazzák. Keleti szomszédunknál a képregény mûfajához nem tartozik semmilyen elõítélet – hasonlította össze az ottani helyzetet a magyarországi megítéléssel Dodo Nita.

Romániában elég drágának számít egy-egy képregény-kiadvány, ám akinek van pénze az áldoz rá, akinek pedig nincs, az sem szólja le a mûfajt. Az elnök meglátása szerint náluk is a külföldi trendekkel együtt változnak a képregények. Míg azonban 1990 elõtt a francia kiadványok jelentették az etalont, addig manapság az amerikai képregények adják a követendõ példát.

A 2. Magyar Képregényfesztivállal kapcsolatos benyomásaira kitérve Dodo Nita kijelentette: meglepõdött, hogy milyen sok kiadó képviselteti magát, mert Romániában kevesebb ilyen szervezõdés mûködik. Ezenkívül úgy látja, a célközönség is más a két országban. Míg a Millenáris Teátrumban fõként fiatalokkal találkozott, addig Romániában inkább a gyerekek és az idõsek érdeklõdnek a képregények iránt. (Írta Barczi Ákos)